Tategami Daisuke naplója

Sok-sok kalandot éltem át legjobb barátaim egyikével, Dracomon-al. Mindig követett és vigyázott rám a bajban. Kalandjaink során számos barátot szereztünk, köztük Monodramon-t, a forrófejűt, Reppamon-t, - aki azóta Chirinmon lett - magányos remete digimont és Gaomon-t, a hirtelen haragú akita kutyát. Velük, négyükkel jártam be a Digitális világ különböző helyeit és gonosz digimonokkal küzdöttünk meg. Egy Data Savers nevezetű szervezetnek és annak bajtársainak is segítségünket nyújtottuk, mikor Shibuyát a Dark Organization fenyegette. Egy ősi harcos szerint az utóbbi vezetője rabolhatta el Victoria-t, akit a Tél bázison találtunk meg, ám erről később!

Sose hittem volna, hogy az Antarktiszra kell mennem, mégis így történt. Dracomon természetesen rögtön elkezdett hisztizni a fogcsikorgató hideg miatt, s baján segíteni se tudtam, csakis magammal tudtam foglalkozni. Főleg, mert Victoria-t pont itt, a Tél bázison rejtették el. Láttam, hogy Judy és Bumper, a Stingmon, hogy bemennek az erős falú bázis bejáratán. Reméltük, nem lesz bajuk, ám elsősorban magunk miatt kellett aggódnunk: két Hyogamon támadt meg hátulról, de Dracomon hamar elintézte őket, Coredramon alakjában. Legyőzte őket, ám így észrevettek bennünket. Hamarosan Randy is megérkezett új társával, Aranyrókával, a Renamon-al egyetemben. Az ismerkedés közepette két sziluett jelent meg a horizonton: Victoria és társa, az UlforceVeedramon. Meglepő módon az utóbbi ki akart végezni bennünket, hiszen a társát sakkban tartotta az a tetű Harlám Baranski. Wingdramon megpróbálta felvenni a harcot a királyi lovaggal, míg időt nem nyerünk. Ám Harlám terve szerint el akartak pusztítani egy robbantással, így az öreg Cyberdramon - aki Randy-vel jött át a kapun - felkapott valamennyiünket és elrángatott egy biztonságosabb helyre, ahol megdorgálta az előbb ránk támadt 'Veedramon-t. Victoria őszintén bánta bűneit, ám akkor ismét felbukkant Beelzemon. Úgy tűnt, az Alphamon-tól szenvedett veresége nem vette el a kedvét a vérontástól. Wingdramon és a tetteit bánó királyi lovag szándékozott megbirkózni a démoni digimonnal, így volt időnk bejutni a bázisra. Tucatnyi digimon tört ki onnan, s köztük Judy partnereit is megláttuk, a súlyosan sebesült lánnyal. Ki kellett jutnunk 5 perc alatt, mert a bázis hamarosan fel fog robbanni. Így hát Wingdramon hátán, Victoria UlforceVeedramon vállán elrepültünk a veszélyzóna határáig. Mikorra az önmegsemmisítés aktiválódott, Azure-ék és Judy-ék is már velünk együtt voltak. Az egyik digimon, Dem védelmet biztosított nekünk, miközben a Data Savers helikopterei megérkeztek. A Kardhal osztagnak nevezett különítmény értünk jött, kapitányostul, akit Isabelle-nek hívtak. Nem haboztunk: pereputtyostul, az új társástól, Adam-estül fel is szálltunk, majd Chirinmon elteleportált bennünket az Amaterasu bázisra.
Hamar megérkeztünk az előbb említett bázisra. Miután leszálltunk, rögtön álcázni kezdték a bázist, miközben a válságos állapotban levő Judy-t vitték is a műtőbe. Isabelle mellettünk maradt. Már korábban említette a DS-en belüli vezérváltást, mivel az előbbi kikapott a Black Crusader nevezetű DO-s helyettestől. A műtő előtt felsorakozva végre szerencsénk volt találkozni Hayato Fujishima-val, az új vezérrel, aki tárt karokkal várt bennünket. Azure-t magához hívva, Isabelle-l hat szemközt beszéltek, míg mi, többiek kipihentük az út és harcok fáradalmait. Még Chirinmon is megmutatta eredeti formáját, Kudamon-t. Közben Azure és Okami Kingu lementek jó néhány emelettel lejjebb és hadakozni kezdtek, habár az okát nem tudtam. Kudamon kihallgatta Dem-ék beszélgetését és elújságolta, miket hallott. Dracomon rögtön felháborodott ezen szavak hallatán. Közben az Alphamon és az Omnimon harca véget ért: Hayato és Gabumon nyert, habár mit is számítottunk a DS vezetőjétől? UlforceVeedramon-tól meséket hallottunk a két királyi lovag legendájáról és a Yggdrasil-nak nevezett istenségről. Sok-sok mindent megtudhattam a digimonokról, főleg ezen fajtájúakról. Elcsodálkoztam az élő legendák hallatán és szívem legmélyén irigykedtem. És tudtam jól: mostantól kezdve minden megváltozik. Nem csak a DS jelen körülményeire értettem, de a féktelen harcokra is. Heteket maradtam Victoria-val az Amaterasu bázison. A többiek elmentek újabb kalandok elé nézni. Jómagam inkább kimaradtam belőlük. Végül is nem tartoztam a kompániának, hanem ők nekem. Ez idő alatt társaim minden erejüket visszanyerték, amelyet a sok viaskodás miatt elvesztettek. Victoria-t Amaterasu bázisán hagyva társaimmal újabb útra indultunk a Digivilágban. A vér tengerénél jártunk Dracomon szerint. A kis sárkány valamiért haragudott rám. Már korábban láthatta rajtam a gyanús előjeleket. Rosszat sejtettem, ami nem biztos, hogy összefüggött Black Crusader-el. Kiengedvén társaimat végül Dracomon-al szót váltottam. Elmondtam, mit érzek és hogyan. Itt a kis sárkány föllélegzett és támogató szavakat nyújtott felém. Jól esett a védelmező szándéka. Nem tarthatott ez sokáig: robbanás rázta meg a partot és amint Wingdramon hátán visszatértem a többiekhez, ők hárman legyőzöttként hevertek egy árny digimon előtt. Wingdramon is megkockáztatta annak legyőzését, de ő is kudarcot vallott. Egyes egyedül néztem szembe a kegyetlen lénnyel, amely megindult felém és elnyeltem. Tudtam jól, hogy az a valami megszállt és onnantól kezdve zajt hallottam, melyet sehogy se tudtam csillapítani. Magatehetetlenül estem össze.

A következő naplóbejegyzésemet követve megtudhatjátok, ki vagy mi az a digimon, amely megszállt és szándékait! To be continued...