Kevin naplója

Agusztus-December

Azt sem tudom, hogy hol kezdjem, annyi minden történt velem ezalatt az időszak alatt. Miután Japánba költöztünk meg kellett tanulnom itt élni. De komolyan, totálisan más az élet, mint Amerikában, és a kaja is más, de azt csípem. A nyelvvel volt eleinte némi gondom, de mára már azt is leküzdöttem, így minden csodás és fényes és remek. Egészen addig, míg egy tornádó vagy mi a fene - tényleg, Japánban van tornádó? - felkapott és egy másik helyre repített, teleportált, vagy nem tudom. Egy erdős terület, akár egy dzsungel. Azt se tudtam, hol vagyok, majd egy aprócska lény jelent meg, akit Koromonnak hívtak és Digimon volt. A Digivilágban voltam, ami mondhatni az ő otthona. Ezután nem elég, hogy a suliban tanulnom kellett, de ő is neki állt oktatni, hogy mi ez meg hogy megy, meg mit tudom én. Elértünk egy faluba, ahol sok más Digimon élt együtt, de kiderült, hogy elloptak egy szent kőtáblát, ami a falut védelmezte. Megkértek minket, hogy találjuk meg és vigyük vissza, különben a faluban élő Digimonok elpusztulhatnak. Így elindultunk, hogy megkeressük a kőtáblát. Koromon velem tartott, bár ebben a formájában nem egy erős Digimon, de mindent megteszünk, hogy megvédjuk azt a falut. A "nyomozást" a romoknál kezdtük, ami nincs messze a falutól, de mikor nem találtunk semmi egyértelmű nyomot, egy árnyékos helyre húzódtunk és gondolkodóba estünk, hogy mit tegyünk most, merre mengyünk. Zajra lettem figyelmes, ami egy föld alatt közeledő kis izé volt. A valami egy kőfalnak ütközve állt meg, és sűrű jajgatások közepette előbújt. Egy Drimogemon volt, akit rögtön ki is kérdeztünk, hogy mit tud ezekről a táblákról, és akár az esetleges tolvajokról. A Digimontól megtudjuk, hogy a kőtáblák nagyon régen kerültek a faluba, és hogy védelmezték a rosszakaró Digimonoktól, a természeti csapásoktól, sőt még az éhínségtől is. Drimogemon megnevezi a tolvajt, ami szerinte egy DemiDevimon, és állítólag a saját szemével látta, amint elemeli a kőtáblát a helyéről. Valahol ezen a ponton csatlakozhatott hozzánk egy fura srác Daniel Wolfstein, de már nem emlékszem pontosan, aki egy Greymon-nal érkezett. Drimogemon egy hatalmas sziklához vezetett minket, amit kénytelenek voltunk megmászni. Koromonnal elindultunk, hogy mihamarabb visszaszerezzük a kőtáblákat, de a hegyről egy tucat DemiDevimon indult meg felénk, valószínűleg nem baráti szándékokkal. Koromonnal rögtön támadásba lendültünk és én is eldobtam pár kisebb követ, amivel egy-egy DemiDevimont sikerült leszednünk a levegőből. Nem volt egy egyszerű küzdelem. Ugyan megtéptük a DemiDevimonok "seregét", de folyamatosan jöttek, és volt egy-kettő akik közelharcba is bocsátkoztak velünk. Pechünkre az egyik DemiDevimon Bakemonnál változott, és így támadt ránk, de egy kemény csatában sikerült legyőzni. Szerencsére. Ezután fogtuk a kőtáblát és visszavittük a faluba, ahol Jijimon és a többiek megünnepelték, hogy újra békében élhetnek.

Az ünnepség nem tartott sokáig, mert Koromonnal indulni kezdtünk, de elkapott minket egy vihar, ami elég keményre fordult. Egy romos épületben húztuk meg magunkat. Az épületben egy lépcső vezetett egy sötét helyiségbe, amiről fogalmam nem volt, hogy pontosan mi a akar lenni. Elindultunk Koromonnal lefelé, de valahol félútno a lépcső fokai befordultak és csúszdává változott az egész. Amint leértünk az aljára egy templom szerű terem fogadott minket. Egy oltár szerű valami állt a terem egyik végében, amin egy nyaklánc volt elhelyezve. A nyaklánc egy Agumon fajtájú digimonnak volt szánva, hát Koromon azt mondta, ő Agumonná változik, ha elég erős lesz, így elemeltem a nyakláncot, de akkor meg is bántam. Az ajtók lezáródni készültek, mi meg még ott álltunk. Nem tudom, hogy hogyan, de nagyon gyorsak voltunk és át tudtunk slisszolni egy ajtón, amin keresztül egy másik terembe jutottunk, ahol két Agumon szobor állt egymás mellet. Egyelőre semmi különbség nem volt, de amint megmozdultak, mert életre keltek, az egyik egy sima Agumon volt a másik pedig egy BlackAgumon. Az épület elkezdett összeomlani, és a szobrok választás elé állítottak. Koromont Agumonná, vagy BlackAgumonná szeretném, hogy változzon. Azt a szobrot kell elpusztítanom, amit nem szeretnék. Koromonra hagytam a választás lehetőségét, és ő elpusztította a BlackAgumon szobrot. Az Agumon szobor egy fehér fénnyé változott, majd egyesült Koromonnal. Egy pillanat múlva a DigiVice-om fényleni kezdett, majd Koromon Agumonná változott. Az épület többé nem akart összeomlani és egy kis résen keresztül kiértünk a szabadba, ahol már elállt a vihar. Kettőt sem léptem, felkapott egy rettentő ismerős tornádó, és visszatértünk Agumonnal az emberi világba.

Szép hosszú és részletes, gratulálok 500 DP + 5 skill pont!