Judy Sarnatrina és Dem közös naplója

Shibuya - Észak Shibuya; kertvárosi utcák

Judy: Hallod, Dem! Egészen jól kezdődött ez a nap, ahogy megérkeztünk Shibuyába. Azt hittem, elég átlagos és nyugodt napunk lesz, annyi problémával, hogy berendezkedünk új lakásunkba. Te végigszunyáltad az utat, és arra ébredtél fel, hogy amíg elkezdtük cipelni a cuccokat, odaözönlöttek hozzád a kisgyerekek. Azért aranyosak voltak, mégis meg kellett őket védenem tőled.

Dem: Igen. majdnem szó szerint bal lábbal keltem fel, sőt! Épphogy az út után felébredtem, nekem jöttek azok a kölkök, hogy milyen cuki és édes kisrobot vagyok. Istenekre, én már akkor nagy digimon voltam, mikor még a szüleik voltak kölkök! Vagy netán azok se... Tökmindegy, de legalább még fiatal vagyok ahhoz, hogy öregnek hívjanak, túlságosan is. Leszámítva, hogy Demilimon vagyok.

Judy: A gyerekek elküldtem, és jött az a szomszéd lány a Paomojával. Hogy is hívják? Lila Cake?

Dem: Lilly Lake, te buta lány!

Judy: Ja igen... jött ismerkedni velünk, közben Pao játszani akart veled, hogy szinte megijedtem, hogy megint elveszted a türelmed. Így ismerkedett meg egymással a két különböző szelídítő.

Dem: Annak ellenére milyen szép napunk lehetett volna! Erre meg jöttek azok az átkozott Pteramonok. Négyen voltak és ész nélkül nekünk rontottak. Bajba kerültél majdnem, Pao is harcolni kezdett, de mégis én voltam az, aki megmentette szinte mindenki hátsófelét.

Judy: Azért ne túlozz, hősöm... ekkor bukkant fel Harlám Baranski és a digimonja, Psychemon, az utóbbi fitogtatta az erejét az ellenség ellen anélkül, hogy felhasználta volna evos alakjait vagy képességeit. Egyszóval azért elkotródtak azok madárfajzatok.

Dem: Na igen, aztán Harlám elkezdett magyarázni és magyarázni, aztán megkért minket, hogy kapjunk el két Coredramon fivért. Az akcióba Lillyt is be akarták venni, de én rábeszéltelek, hogy ezt ketten csináljuk meg, így lekoppintottad Lillyt kedvesen, és Harlámékkal mentünk a Shibuki erdőbe.

Judy: Mi már akkor gyanakodtunk Harlámékra, még rá is kérdeztem, hogy ők pontosan kicsodák és mi a céljuk. Ügyesen megválaszolta a fickó elfedve az igazságot a szervezetről, aztán kirakott minket az erdőbe.
Elindultunk az erdőbe, közben hallottunk dühös üvöltéseket az erdőből, úgyhogy egyelőre nem akartunk egyből valamelyik Coredramon elé kerülni, aztán a tó mellett mentünk el. Szép nagy tó, ami otthont is adhat vízben élő digimonoknak is. Volt is dolgunk egy Kamemonnal, aki el akart minket zavarni, de te viszont megagyaltad.

Dem: Más választásom nem volt, mert nem hallgatott a szép szóra. Megtudtuk tőle, hogy Harlám és a Dark Organization egy gonosz világuralomra törő szervezett, de nagyon sokat nem mesélt róla.
Menünk tovább, és ekkor találkoztunk egy Gomamonnal, aki segítségünket kérte, mert a zöld Coredramon dühöngött, amiért elrabolták a kék fivérét. Az emlegetett szaár nem felbukkant erre?! Szerencsére nekem sikerült lenyugtatnom, mert tudok én beszélni digimon testvéreimmel. Megtudtuk, hogy alvás közben rabolták el őt, és fekete 'Viceba dugaszolták a többi sárkánydigimon közé. Az akcióban a francia Pierre, a digimonja és Psychemon is benne volt.

Judy: Hát elég logikátlan volt a tervük ezeknek a bunkóknak. ha simán el tudnák rabolni akár a zöldet is, akkor miért bízott meg minket?

Dem: Azért, mert tesztelni akartak minket, Judy. tudod jól, hogy minket is meg akarnak szerezni, főleg engem.

Judy: Igaz. a terv változott. Úgy döntöttük, hogy csapdába ejtjük őket és elraboljuk Pierre-t, hogy mindent kiszedjünk belőle a magam módján. Megkértük Gomamont és Kamemont, hogy trombitálják össze a megmarat digi-népet, és megkértem a zöld Coredramont, hogy testvére kiszabadítása érdekében segítsen nekünk. És szerencsére voltak alakváltó digimonok, aki az ő alakját vehették fel.

Dem: Azért a DO-sok se voltak olyan idióták! A csapda kissé későn ért, mire felbukkant Saiba nevű agresszív srác, akinek rögeszméje, hogy mi semmire, csak harcra vagyunk jók, kivéve sajátját. Hozta magával a kevéske társát és Pierre-t is. Coredramon nekik ment és én is támadást indítottam, ahogy az erdei digimonok. Harc megkezdődött. Látam más szelídítőket s beszállni, de nem törődtem vele, csak a tervvel, hogy az Arkadimontól és Wendigomontól elválasszuk Pierre-t és Saibát, akiket végül sikerült elrabolnunk és eltaszítanunk őket a digivilágba. Wendigomon sajnos követett minket s elbújt a'Vice-jába. A csatában a Coredramonok és többi kiszabadultak és remélhetőleg meg is menekültek, de ezt már nem láthattuk.

Digivilág - Digitális mag; Végtelen utak

Judy: A terv sikerült, és a két srácot elkaptuk! Mivel addigra megutáltam a DO-sokat, fizikailag bántottam őket kínvallatás alatt, amíg nem válaszoltak, Dem pedig csak figyelt. Wendigomon - igaz, jogosan - felbukkant, hogy megmentse és megvédje a szépfiút. Nagy csata kezdődött közte és Dem között, végül győztünk és Pierr megszökött a Lopmnná visszaváltozott digimonjával, de őket meg egy nagy féreg elrabolta.

Dem: De persze Saibát meg cserbenhagyta. látszik, hogy a DO-sok nem tisztelik egymást! A partnerem, vagyis te, jól megfélemlítetted, mire végre elmondott mindent, amit tudni akartunk.

Judy: Ekkor tettem le az ekü, hogy erőszakosan és más módszerrel el fogom pusztítani a szervezetet és elteszem láb alól az összes tagot.

Dem: Igen, és durván is... de én melletted vagyok, Judy. Útnak keltünk. Először megismerkedtünk egy Happy nevű vidám Greymonnal, aki viccelődött és egy barátságos csataversenyre hívott ki. Futás volt. De hála leleményességemnek legyőztem őt, és megígérte, hogy ha kell a segítség, ő jönni fog. Így búcsúztunk el. Ekkor jött képbe Tirion, a kis DemiVeemon, pontosítva kikelt, és a'Vice-ban jászadozott... és ekkor jött egy féreg és elrabolt minket rabszolgáknak, hogy a Zűrzavar Hágói egyik bányájában dolgozzunk.

Judy: Az még hagyján, de ekkor jött az a digimon, akit a legjobban utálok a bandából. SkullSatamon. Ahogy meglátott engem, belém zúgott és mindenáron feleségül akart venni. De te kiálltál értem az orkmonjai ellen és felszabadítottál mindannyiunkat, hős lovagom!

Dem: Ne kezd Judy... kötelességem volt. csak sikerült megmenekülnünk és megszabadulnunk egy időre SkullSatamontól, és disznóképű és Orkmon bandájától.

Judy: Útközben összefutottunk egy rossz ízlésű, agresszív Birdramonnal, utána meg Jack Spicerrel és a digimonjával, Hagurumonjával. Pontosítva a kikéreckedett Tirion, de ők velük is elbántunk. Uánuk másnap találkozunk Michaellel és DemiMeramonnal, akik kedvesek voltak és utat mutattak nekünk. Az utunk egy időre elvált, de aztán a Szomorúság Barlangjában találkoztunk össze újra, de őt megtámadta egy idióta agresszív DO-s lány. Baj a baj háán, felbukkant Saiba, ezúttal Arkadimonnal. Őt simán elintéztük, aztán jött Goblimon, aki állítólag rajtad akart bosszút állni, mert egy-két félrement lézered lelőtte az otthonát.

Dem: Átalakult Fugamonná és összecsaptunk. Elkapott téged és meg akart ölni, de ekkor hála az irántad érzett szeretetemnek végre Demolishormonná alakulhattam át, és elintéztem! Aztán megmentettük a párost a DO-s kölyöktől és a szánalmas korcsától.

Judy: Négyen együtt vettük utunkat a Pokol Délibábjára, ahol látunk egy kastélyt és egy csatát. Ismerős férgek ellen. Eleinte nem akartunk belekeveredni, de aztán SkullSatamon újra felbukkan, a legerősebb támadásával letertett mindannyiunkat, én meg elájultam, és SkullSatamon elrabolt és a kastélyba hurcolt, bezárt egy szobába azzal, hogy akkor enged ki, ha hajlanó leszek a felesége lenni.

Dem: A mocskos alak! Én meg visszaváloztam Demilimonná, 'vice nálam volt szerencsére Tirionnal együtt, azonban majdnem elkapott minket kté féreg. Azokat meg Azure-ék csapata intézte el. Érdeklődtek, hogy mi történt velünk, mégis Lilly volt az egyetlen, aki törődött velünk. Örültem neki. SkulSatamn bandáa közben tombolt, és csat zajlott. Annyit tehettem még sérülten, hogy a fejükre borítom lézersugárral a sziklafalat, majd Cubelimonkét pihentem Lilly karjaiban... hát... innen már nem emlékszem... mintha megszállt volna egy démon.

Judy: Az én hibámból. Az történt, hogy sikerült megszöknöm az ablakon keresztül, de becsúsztam egy Parasimon fészkébe, aki elrabolt egy Grademont, hogy Harlámtól kapott Digivice-al kimossa az agyát. Dühös lettem, és agresszíós beszédet váltottam ki. Bizts érezted a haragomat, és felvetted Ultimate alakodat, vagyis Demolatermoná változtál, de te is olyan voltál, mint akit módosítottak volna. Vadállatként támadtál mindenkire és nem emlékeztél rám. grademont meg nem tudtam időben kiszabadítani, és ő is agresszívé vált... téged i megtámadott alaposan, de neked nem kottyant meg. Azuráék is flbukkantak és kiderült, hogy Grademon Azure társa, akit szintén meg kell menteni.

Dem: Te jó ég! Na és mi lesz?! Ugye nem maradok agyilag Neander-völgyi?? Ugye Grademon is megmenekül??

Judy: Ez majd megbeszéljük a következő havi naplónkban!

Nagyon élvezetes naplót sikerült írnod/írnotok XD 500 DP + 5 skill pont!

Dem: Judy! Gyere! Események ezrével... ja, hogy most téged hívott a természet... akkor kezdem én. Betámadtam a kastélyba, de addigra Grademon szintén agyilag vadállat volt, ahogy én is... hát nem volt könnyű eset. De Judy - aki jelen pillnatban trónol - észhez tudott téríteni a szeretetével. Előbb én tértem vissza a valóságba, és segítettem Grademont visszatartani, amíg Azure-nak sikerült szintén ugyanezzel a módszerrel észhez térnie. Parasimon nem adta fel és küzdött tovább ellenünk a seregével. Skullsatamon ismét a Judy-iránti mániájával beállított, hogy megszerezze, de nem hagytuk annyiban. Kemény harc árán legyőztem az Ultimate alakomban, hogy repült a francba.

Judy: Bocs, Dem... itt vagyok... tudod, az emberi szükséglet, amikor a tegnapi betevőnek el kell távoznia egy másik úton... na sziasztok, srácok! Hol is tartunk, Dem?

Dem: Elintéztük Skullsatát.

Judy: Áh, akkor már a legegyetlenebb résznél járunk! Megnyertük végül a csatát, de nem ünnepelhettünk, mert Skullsatamon visszatért... Apocalymonként!

Dem: Rondább lett mint volt, és ezt a formát úgy vltott ki, hogy felhasználta azt a nem kölcsönös szeretetet, amit irántad érzett, meg egy ártatlan digimont, akinek annyi volt bűne, hogy rosszkor volt rossz helyen.

Judy: Szembeszálltunk vele, de engem elkapott Skullsatamon. Te és a srácok a segítségemre indultatok, de elején nem bírtatok el vele. Aztán téged eltaláltak, és az utolsó pillanatban megmentett Happy, aki VictoryGreymonként szállt be a harcba. Az megjelenése után változott a csatafelállás. Apollomon Apocalymon megsemmisülése alatt bekapott valami vírust, ami terjedni kezdett benne. Azt hittük, Azure-éknak ott leszvégük. Happy valami egyedi képességével odament kiszívni belőlük azt, és megsemmisítette magát, ezzel megmentve őt és minket is. Istenek nyugasztalják!

Judy: Azure-ék hálátlanok voltak, de kioktattuk őket, hogyha Happy nem lenne, őnekik már rég befellegzett, és még ő okoskodott az áldozatokról, akik a DS-ért haltak meg. Nem is értettem, hiszem Happy nem a DS-ért, hanem a digimonokért és az emberekért halt, és semmi köze nem volt DS-hez.

Dem: Azt hittem leléphetünk kiagyalni, hogyan intézzük el a DO-sokat, amikor kaptunk egy infót, hogy azok és a DS-ek csatázni kezdtek a Shibuyai folyónál, mert a DO-sok valami ágyúszerű szerkezettel az emberek világába akarja hozni az eddigi leggonoszabb dögöt, Dexmont. Kaptunk az alkalmon, hogy ha a gép közelébe érünk, a DO-sok ellen fordíthatnánk a szerkezetet. Irány vissza Tokió!

Emberek világa, Tokió - Shibuyaki folyó

Judy: Megjöttünk! Már várt is minket a DS-ek népes csapata... csak sajnos nem édességgel és koktéllal, hanem némi csata. A DS vezető elmondta, hogy az ágyú segítségével már áthozták Lucemont, a másik szemetet. a közelben Garurumonok és BlackGarurumonok csatáztak egymással, őket egy MetalGarurumon és egy BlackMetalGaururmon irányította, továbbá jöttek a Devimon, Neodevimon és SkullSatamon banda, akik meg Manus bandáját kezdték támadni, mialatt töltötték a teleportágyút. Mi azonnal az ágyúleállítós csapathoz léptünk.

Dem: Ne felejtsd el, hogy az utunkba egy ronda Skullgreymon állt, csalással felerősített, vagyis medállal a nyakán! Nem volt vele könnyű dolgunk, mert normál erővel Ultimate formában se volt piskóta, de az erősító tárggyal még rosszabb is, szóval sokáig hiába tereltük egymásról a figyelmet, amíg a többiek támadtak!

Judy: De végül eljutottunk valahogy az ágyúi, és amíg szemét húzással eltereltem a banda fgyelmét(vagyis letoltam a gatyámat és mutattam a tudósoknak és Megannak, a DO-s libának a fenekem), te elintézd őket.

Dem: Na és a Dobermonok?? És Tirion??

Judy: Ugyan már! Kevin eljátszott Megannal, te simán SkullGreymonra uszítottad a Dobermonokat, Tirion meg jól meg is lövöldözte őket utána Daisuke-ékkal! Én pedig padlóra küldtem az embereket!

Dem: Igaz... nehéz volt legyőzni SkullGrey-t.

Judy: Na ugye!

Dem: Térjünk vissza a sztorira! Szóval mind ez megvolt! Végre pötyögtethettem a gépet, és az utolsó pillanatban megsemmisítettem a karokat, amivel Dexmont próbálták ide megidézni porton keresztül. Sajnáltam, hogy a folyamatot nem lehetett visszafordítani és a DO-sokat beszippantatni vele. de legalább a gép megsemmisült végül, mert beadtam neki egy vírust, amitől felrobbant.

Judy: De a port még ott maradt, és simán átjött volna rajta Dexmon. De te vállalkoztál rá, hogy fordított polaritású generátort rád kapcsoljanak és energiasugárágyúval megsemmisítsd a portot. De hát ott volt még Lucemon, aki még sok kakit megkavart, és sok digimon esett már neki áldozatul... nyavalyás energia és lélekszívó! Amíg te a portot semmisítetted meg, szembeszálltunk Lucemonnal. Már addigra abbamaradtak a többes zálú csaták, és egyre többen csatlakoztak hozzánk elintézni a bukott angyalt, aki Grand Crossal kezdett minket támadni. De az utolsó csapásoknál jöttél segíteni te is, és közös erővel, mindannyian hidegre ettük.

Dem: Hogy emlegessem az emberi kzmondst, "ne igyunk előre a medve bőrére!". Lehet, hogy Lucemon visszavonult, és megállítottuk Dexmon átjutását, de Harlám még tartogatott egy kis meglepetést! Emlékszel? Evolúcióbontó, Harlám 'Vice-al ellopott erőkkel visszahozta hatalmas sárkányként Lucemont, és akkor jelent meg először az öreg Acéllovag Isten, a Metal Emperior egyik legnagyobb uralkodója, AncientDemolishogmusmon, hogy segítsen.

Judy: Ja igen! AncientDemolshogmusmon boldogította egy darabig Harlámékat, és őt támadó gonosz DexDorugamont és DexDoruGreymont, amíg amazokat megtisztotta erejével és segítettek neki a harcban. Attól mi még bajban voltunk Lucemon miatt. Ránk borított egy csomó épületet és csinált egy hatalmas szakadékot, amin én nem tudta átmenni. AncientDemolishogmusmon és Alphamon, a másik jelenlévő digimonisten magukra vállalták a feladatot, hogy elterelik a dög figyelmét, amíg a nála lévő magot felnyitjátok és a benne szunnyadó férget megölitek, és ezáltal el tudjuk pusztítani Dexmont.

Dem: Tirionnal nem engedtük, hogy velünk gyere, mert nem akartuk, hogy bajod essen. A magot sikerült megsérteni annyira, hogy be lehessen oda menni megölni a férget. Tirion a bajbajutott WaGreymonnak ment segíteni, én pedig bementem a magba a férget elpusztítani. Ha Alphamon nem lenne ott, hogy a lárva általi támadásától megóvjon a Digitalize of Soul segítségével. Végül sikerült azt meglni. Kimentün a magból, addigra Dexmon agyatlan zombiként dühöngött. Végül mindenki kivétel nélkül együttes erővel szétbombázta a testet, ami megsemmisült. a DS-ek örültek, a DO-sok pedig leléptek!

Judy: Mi is elköszöntünk, aztán leléptünk a digivilágba... hova is? Ja igen, a Cyborg Királyság! Elmentünk oda, hogy egy régi barátodat, a köpenyes öreg Cyberdramont meglátogassuk. És nem is sejtettük, hogy a DO-sok rá fenik a fogukat és már utánunk küldte Megant é a BlackWarGreymonját!

Dem: Hát igen... volt is velük egy összecsapás... és nem számítottunk arra, hogy Pierre és a bandája ott voltak, amikor kellett a segítségük. Téged alaposan elintéztek, engem meg elraboltak. Biztattalak, hogy menekülj, mert meg akartalak menteni. De rá is fáztak! Azt hitték, hogy amíg ott vagyok fogságban a Tél Bázison, hagyom magam átalakítani! Csak úgy ütötte vágtam őket, és kiszabadultam mindig! Szegény tudósok és DO-s emberkék csak hulottak és szégyenkeztek, de leginkább Harlám basáskodásából lett elegük!

Judy: Te erős és kitartó voltál, én viszont ki voltam bukva sokáig. Miután elmenekültünk, az öreg Cyberdramon ránk talált, és a barlangjába szállásolt engem és Tiriont. Őt hamar befogta tanításra, amíg én egyedül egymagamban merengtem a barlang belsejében. Nem sejtettük, hogy a hírhedt zónán belli digimon, Splashmon hála a közelben lévő Daisuke csapatának jött felénk még bájgúnár alakjában, és megtámadta Cyberdramonékat. Ők állták a sarat, de én nem voltam hajlandó segíteni. Dai zökkentett ki a magányos elmélkedésből azzal a szöveggel, hogy jött Splashmon, és csak a gyenge pontja árán győzhetjük le. Nem voltam léggé segítőkész, aztán jött egy tévészerű digimon, aki üzenetet hozott Harlámtól, aki szemét módon kijelentette, hogy köszöni nekem, hogy önszántamból átadtam neki Demet, holott nem igaz. Végül fogtam magam, és segítettem Tirionéknak. Ekkor bukkantfel Bumper, a Stingmon, akiről kiderült, hogy digimonfajvédelmi akció miatt jött segíteni és ráadásul utál egy nap többször is bemutatkozni. Kitaláltu, hogy a víz formájú digimont hogy párologtassuk el. Becsaltuk az olvasztóüzembe. Amíg odamentünk, Splashmon ronda tigrisfélévé alakult és üldözött ovább. egy újabb gyerek, Randy és Dorumonja, Lovag jelent meg, akik máris majdnem bajt csináltak abból, hogy a célhelytől elcsalják é mindent tönkretegyenek. Cyberdramon mg le is korholta őket érte. Benn a gyárban Bumper és Tirion magukra vonták Splashmon figyelmét, közben az csak lassan kezdett forrósodni. A vezérlőbe mentem, hogy maximális fokra állítsam a hőséget, még ha én emberként nem bírom elviselni. Dai digimonjai is cselekedtek: ők a tartályokból kifolyatták azt a folyadékot, ami minden digimont képes lenne elpusztítani: Digizoid. Együttes segítséggel elpusztítottuk végleg Splashmont, de nekünk is menekülnünk kellett kifelé, mielőtt minket is elkap a Digizoid-folyam. A gyárból kimenekülve Randy bemutatkozott és mi is Daisukéval neki. Ekkro AncientDemolshogmusmon keresett fel telepatikusan, hogy jelenleg még jól vagy, és kitartóan küzdesz. Nyitott nekem és Bumpernek egyet külön, egyet meg külön Dainak és Randynak egy portot, hogy visszajussunk az emberek világába, és külön, egyedül én és Bumper kiszabadítsunk. Tiriont jó időre visszaküldtem a 'Vice-ba. Megadtuk magunkat Harlámnak állítólagos átállásért, csakhogy téged vissza kapjalak.

Dem: Amíg értem jöttetek, én meg belekeveredtem egy készülő lázadásba, amihez fel akartak volna használni, én végül magamtól ajánlottam a segítségemet, és a marhát bedőltek nekem! Aztán meg egyből vissza is kerültem hozzád, mert időközben megjelentél... de jó volt újra látni téged!

Judy: Igen, Dem, és akkor tallkoztál először Bumperrel is. Harlám látta képernyőn jönni Diékat, úgyhogy Dai egy barátját, akit szintén a mi esetünkben tartott fogságban, ráuszította. Kanapén ülve figyeltük egy darabig, hogy nézegeti Harlám elégedetten a képernyőt, majd egy váratlanul felbukkanó digimon mindent tönkretett, és miatta ideges lett.

Dem: És a hülye Szarlám elment nagy kárára és otthagyott minket a vezérlővel! De előbb jött a lázadás vezetője, hogy megkérjen téged, te is segíts nekünk a lázadásban, és irányítsuk a vezérlőt. Úgy is tettük. Harlámot és Saibáékat bezártuk oda, ahol voltak, bekapcsoltuk a biztonsági rendszereket, kieresztettük az összes emberi és digimon foglyokat. Tehát jó nagy káosz lett!

Judy: Jaja! Örülünk is neki! Közben Daiék is akcióztak, és addigra a Victoria nevű lány és a digimonja is végre összeszedték magukat é Daiék mellé álltak. Végül bekapcsoltuk az önmegsemmisítést, és a bázis 10 perc múlva robban! Majdnem leléptünk, amikor Harlám valami csoda folytán kiszabadult, és fegyvert fogott rám. Felkaptato, és kiugrottunk a mélybe a falon keresztül.

Dem: Harlám is utánunk jött, és Beelzemon is felbukkant, hogy segítsen neki elintézni minket. És innen kezdődött meg az összeütközés! Te Harlám ellen harcoltál, én és Bumper Beelzemon ellen. Nem volt könnyű dolgunk, főleg hogy egy darabig ment simán, de Beelzemon Beelzemon X lett, és olyan erős ámadást indított, hogy engem megölt volna... Bumper elém állt, hogy feláldozza magát az én életemért, mert nekem muszáj folytatnom a harcot. Bumper miatt is muszáj volt megfizetnem a szemét állanak!

Judy: Én méretben hátrányban voltam Harlámmal szemben, é erősebb volt nálam fizikailag, de kihasználtam gyorsaságomat, leleményességemet és hajlékonyságomat simán felvettem vele a harcot. Nagyon komoly és véres küzdelem ment köztünk, amíg meg nem láttam, hogy Bumper meghalt. Harlám ekkor kapott el, és fogalmam nincs, mit csinálhatott volna velem, ha nem őrizem meg a hidegvéremet és nem lenne bennem a tudat, hogy akkor is van miért harcolni. Mint te Beelzemon ellen, én is hirtelen összeszedtem magam, és adtam egyet Harlámnak. Persze, nyilvánvaló volt itt, hogy végezte Harlám.

Dem: Az biztos! Hónapokig fogják kezelni a kórházban! De te is súlyosan megsérültél, és rád is fért az ápolás. Beelzemon meglátva kiütött mesterét bedühödött, és meg akart ölni mindenáron Én meg megpróbáltam volna megakadályozni...

Judy: Ne aggódj! Az utolsó pillanatban tört ki a 'Vice-ból Tirion, és csoda folytán Bumper Wormmonként. Lehet, hogy nem vettem észre, hogy közben tojásként visszatért hozzám, és Tirion felkeltette. Tirio egy szuper jobb horoggal hogy elvágta!

JDem: Egyszerre végeztünk vele legerősebb lövőtámadásainkkal. Persze úgy, hogy Bumper JewelBeemonná vált... Beelzemon viszont egy jó ideig szintén nem fog ártani nekünk gyenge kis Psychemonként!

Judy: a java még csak most jön, Dem. Nekem sürgős segítség kell, mielőtt elvérzek. Már megkezdődött a gyors evakuálás, hiszen a bázis mindjárt robban, és egy új ellenség is úton van idefelé! Remélem időben elhúzzuk a csíkot, mielőtt repülünk a bázissal együtt!

Dem: Hát igen, de ezt már a következő alkalommal összefoglaljuk... Na menjünk, éhes vagyok! A hűtően maradt ég egy kis mézes szezámmagos csirke!

Judy: Nyami, az a kedvencem a kínai kaják közül!

500 DP + 3 Tojás pont, mert akadtak anyanyelvi hibák!

Judy: Nyami... jó volt a kínai kaja. Óh, már itt tartunk?? Hoppá! *beszürcsöli a tésztát gyorsan* Elég lassan ettem ezek szerint. Dem? Deeeeeem! Hol vagy? Áh, egy üzenet. azt írja, hogy... "Elmentem a százéves kutatói-konferenciára, majd este jövök." ne már! Egyedül nem vezethetem le a naplót!

Bumper: Itt vagyok én! Majd én helyettesítem Demet!

Judy: Köszi, Bumper! Csak Dem ne akadjon ki rajta... szóval üdv újra a naplónkban, amit én és Dem... vagyis most Bumper vezetünk le! Bumper, az első hullámto vedd át, mert arra a részletre nem emlékszem.

Bumper: Ne is húzzuk az időt, foglaljuk össze a történéseket. Szerencsére a DS helikopterek időben eljöttek értünk, és elvittek a Shibuyában lévő bázisukba. A többiek az új vezetőhöz mentek, mi pedig a műtőnél vártunk, amíg Judyt helyrehozzák, és átvitték a gyengélkedőre. A régi DO-s vezér bukkanásáról, Black Knightról és annak terveiről tudomást szereztünk, de csak üzenetekből és foszlányokból. Dem nem tartotta helyesnek Azure-t kinevezni. Az orvos közölte velünk a megdöbbentőt: Judy úgy tűnik, hogy lelkileg nincs köztünk. És hamarosan meg is tudtuk, miért. Létezik egy Digimon nagyúr, aki képes olyan egyedi képességre, amivel vírus útján elveszi az emberek tudatát, és átváltoztatja Digimonná, csakhogy szolgájává tegye. Dem ismeri őt: ő és a gyilkos végrehajtója, valamilyen Megasmon tehet népe elpusztulásáért. Az utóbbi mészárolta le őket szeme láttára. Ez volt az a pont, amikor Dem elkezdett furán viselkedni. Úgy döntöttünk, hogy elhagyjuk a bázist, és elmegyünk a digivilágba megkeresni Judyt. Emiatt nem tudtunk arról, hogy azt a lelépésünk után megtámadták, és a vezető helyett Azure-t rabolták el. Ezalatt Dem és Tirion összevesztek, majd a sárkánydigimon bement a 'Vice-ba és többé ki se jött onnét. Még csak szóval se méltatott minket. Bevetettük magunkat a digiviharba...

Judy: Hirtelen magamhoz tértem, és azon kaptam a fejem, hogy Gatomon lettem. Kétségbeestem, és tudni akartam mi történt, de megjelent előttem AncientDemolishogmusmon asztrális alakja és elmondott nekem mindent a digimon nagyúrról és az erejéről, majd arra kért, hogy ne kerüljek bajba. Ezzel azt akarhatta mondani, hogy amíg Gatomonként nem tudom használnia képességeimet, jobb elkerülnöm az ütközeteket. Útra keltem. Nem is tudom mikorra, de betértem egy Dorumon faluba, ahol az ott élő nép egyből kedvesen fogadott. A kantinban megismerkedtem Ligthee-val, a nőnemű Dorumonnal, aki a falu védelmezőjének, egy nagyon öreg Alphamon húga. Részletesen mesélt Megasmonról és az Ítélet nevű nagyúrral (na ő miatta vagyok Gatomon -_- ). Hogy szóba hoztuk a témát, megvolt a kára: két NeoDevimon. Majdnem lerombolták a falut, de megállította s kiűzte őket az öreg Alphamon. Értesült rólam, ezért kérte, hogy amíg Demék nem jönnek értem, addig nem hagyhatom el a falut semmilyen körülmények között és gyakoroljam a Gatomon képességeket.

Bumper: Mi pedig Demmel ezalatt a Prospektus sivatagban andalogtunk az aranyerdőség irányába. Ott találkoztunk először a BlackDemolishormon Pusztítóval, Dem klónjával! Elmesélte nekünk, hogy jött létre Black Knightkeze alatt, mint után-gyártásra alkalmatlan, mutáns klón, és sikerült kitörnie a DO-s bázisról, amikor elmentek a DO-s emberek megtámadni a Shibuya-i bázist, és elrabolták Azure-t. Majd rávett minket, hogy velünk jöhessen megkeresni Judyt azzal a feltétellel, hogy megalázkodik és nem csinál semmi rosszat. Nem bíztunk benne, de Demben egyre nagyobb a feszültség... hosszú út után végre elhagytuk a sivatagot, és betértünk az Aranyerdőségbe. A Dorumonok falujanem volt messze innét. Szerencsénkre megtaláltunk, Judy!

Judy: Amíg gyakoroltam, valahogy kapcsolatba kerültem Megasmonnal. Bemutatkozott, és azt mondta, hogy valóban ő okozta Dem családjának halálát, de őt csak irányították, kihasználták, átverték, bemószerolták, meg minden, és rabságban szenved a Sötét Kontinensen. Kérte, hogy mentsem meg, majd a kapcsolat megszakadt. Kissé kételkedtem, mégis hittem neki. aztán megláttalak titeket a falu szélén! Úgy örültem nektek! Kicsit furcsa volt, hogy viccből simogattatok, nem gondolod? Az örömöm akkor hervadt el, amikor először láttam Pusztítót, és Dem is valamiért teljesen megváltozott.

Bumper: Hát igen, kezdett megváltozni. Kis beszélgetés után kérted, hogy menjünk el a Sötét Kontinensre egy ártatlant megmenteni. Haboztunk, de miért ne?! Lehet, hogy igaz az állítás. Dem rejti, de arcáról látni lehetett, hogy nem bízik abban az alakban, akiről Judy beszélt.

Judy: Na igen, nem mondtam el, hogy kit is akarok kiszabadítani, mert akkor nem akarna eljönni velem. Elindultunk, és megint úgy jött össze ezek szerint a dolog, hogy akkor lép le a csapatom, amikor történni fog valami ott, ahonnét elmegyünk. Nem sejtettük, hogy Alphamon és Lightee elindultak utánunk, mert észrevették eltűnésemet.

Bumper: Később, mire a Pokol Délibábjához értünk, estére egy barlangban táboroztunk le. pusztító kénytelen kint aludni, mert nem akarjuk, hogy bent legyen, de Dem magára vállalta az éjszakai őrködést. Csakhogy Téged megvédjen alvás közben. Nem is hittem volna, hogy miután mi ketten elaludtunk, Dem és pusztító elkezdtek beszélgetni. Pusztító ügyes, cseles beszéddel vette rá Demet, hogy dolgozzanak együtt, és téged csalinak használva idecsalják téletet elpusztítása céljából.

Dem: *Ekkor érkezik meg a konferenciáról* Megjöttem! Elég rövid volt a műsor, de a... hé! Ez Judy és az én közös naplóm, te nem szerepelsz benne!

Bumper: Én voltam a helyettesed! Amíg lazítottál a cimboráiddal azon a konfin, elkezdődött az összefoglaló, és Judy egyedül nem vezethette le!

Dem: A francba...! Judy, miért nem szóltál????

Judy: Mert majdnem én is megfeledkeztem róla! De már késő, végigvezettük ezt a részt is, amíg nem szövetkeztél össze azzal a fekete szörnyeteggel, aki a klónod!

Dem: Pedig az egy jó izgalmas rész! Vezetni akartam volna! Ááááááááááááááááááááárgh...!

Bumper: Majd legközelebb... a kövi naplós összefoglalóban!

Hármasban írni a naplót? Nem rossz 500 DP + 4 tojás pont!