Hálózat síkság

A legnyugodtabb és legcsendesebb pontja a Digitális világnak, mivel független, szabad szekció ez a hely.

Szélvész lassan és profi módjára lelassított, majd kinyitotta egyik ajtaját, amelyik a legközelebb volt hozzánk.Lunamon kikecmergett a karjaim közül, majd megfogta a kezem és kifelé invitált.Nem kellett nagyon noszogatnia magamtól is tudtam menni és a kíváncsiság fúrta az oldalam.
-Ti nem jöttök?-pillantottam hátra Azure-hoz és Coronamon-hoz.Tényleg siethettem, mert még mindig ott ültek ketten az együk ülésen.Hátrahagytam őket, gondolván, hogy Szélvész nem viszi őket vissza és hamarosan követnek minket.

Lassan kikászálódtunk, Nináék után a szerelvényből. Szédelgett a világ és váratlanul a fűbe rókáztam. Coronamon a hátamat paskolta, hátha attól jobb. Miután abbahagytam a gusztustalan tevékenységet, bevettem egy gyógyszert, hátha segít a szédelgésen. Miután az hatott, körül néztem: mindenütt csak síkságok, fával és bokorral borított területen.
- Ez itt a Hálózat síkság. - Mondta Szélvész.
- Te nem tudsz velünk jönni? - Kérdezte Coronamon.
- Nincsenek lábaim, fiacskám - Kuncogott a Trailmon. - Ne aggódj, itt várok rátok, míg végeztek.
Némán biccentettem és elindultam. A DigiVice-ből hang jött ki.
- Azure - Szólalt meg apám hangján. - Nem messze van egy falu, amit Agumon-ok laknak. Menjetek oda, mert probléma merült ott fel. - Azután elnémult. Odabaktattam Nináékhoz.
- Pár kilométerre tőlünk van egy falu. Oda kéne mennünk. Megbízás van.

Néztem a tájat a környezetünket.Nem fértem a bőrömbe, Lunamon csillapított le.
-Úgy viselkedsz, mint egy kisgyerek...Vagy rosszabb, olyan vagy mint Mayu.
-Uhh.Ezt ne is mond-.-"-hiába, Lunamon kiismert fél év alatt.Pontosan tudta milyen szavakat kell ellenem használnia.Egy kis szócsatát vívtam a Digimonnal, majd odajött hozzám Azure és mondja, hogy munkánk akadt.
-Menjünk, mutasd az utat.-mondtam Azure-nak, majd követtem őt és Coronamon-t.

Némán biccentettem, noha nem akartam vezető lenni, ezért Ninára várva mellette haladtam. A széltől a fák lombjai susogtak, néhol Poyomon-ok röpködtek el, vékony hangjukon "dalolászva". Coronamon "csodálattal" figyelte azokat, de mivel haladni kellett, a farkát meghúzva intettem a helyes irányba. Ami Ninát és Lunamon-t illeti, hallottam az előbbi kis csatározást.
- Mond, mi bajod van Mayu-val? - Kíváncsiskodtam. - Hiszen a testvéred, nemde? Nekem ugyan nincsen, de nektek nem össze kéne tartanotok? Hálás lehetnél neki, amiért falaz.

Én következtem volna a szópárbajban, amiben már megint alulmaradtam volna Lunamon-nal szemben, de a komolynak nem mondható vitánkat Azure szakította meg kérdéseivel.
-Igen a húgom, de nem olyan aranyos, mint ahogyan azt nálunk láthattad. Általában vissza él azzal, hogy a testvérem.
-Nem néha mindig.-helyesbített Lunamon.
-Nem egyszer, nem kétszer megszivatott már Mayu, de mégis-gondolkoztam el egy kicsit a régi időkön-ennek ellenére tényleg van néhány jó pilanatunk együtt.De nem ingyen csinálja nekünk a falazást.Emlékezz csak, úgy adta be a derekát, hogy egy évig bármit kérhet tőlem.~Rosszul tettem, hogy alkudoztam vele.~

Értetlenül néztem Nina-ra és Lunamon-ra, majd Coronamon-ra tekintettem, aki kiscica módjára kergette a Poyomonokat.
- Meg kéne becsülnöd, hogy van egy testvéred. - Mondtam, halkan. - Én mindig is vágytam egy kistestvérre. Itt van nekem Coronamon: olyan, mintha az öcsém lenne.
Az oroszlán digimon abbahagyta a fogócskázást és felzárkózott mellénk. Még meghallotta, hogy a testvéreként tekintek rá.
- Nekem olyan vagy, mintha a nővérem lennél - Szólt kissé gyermeteg hangon.
A horizonton sűrű füstfelhő keringett, amit valószínűleg az Agumon-ok tettek.

-Nem mondtam, hogy nem becsülöm meg a kishúgom, de nem olyan könnyű vele.Hjaj.~Hiányzik a kisegér~-egy sóhaj hagyta el a szám, majd tovább haladtunk Azure-val a síkságon.Lunamon még mindig mellettem haladt, de aztán éreztem hogy valami vagy sokkal inkább "valaki" a hátamon csimpaszkodik.
-Vigyél egy kicsit a hátadon.-mondta Lunamon száraz hangon.-Fáj a lábam.
-Hee?!-mi vagyok én, a hátasa vagy mi?-Nem szállító eszköz vagyok, és nekem is.
-De én kisebb vagyok nálad.*csillogó, kérlelő szemek*Lécci, lécci!-Nem tudom miért, de végül engedtem a kérlelésnek és a Digimon egy mosollyal az arcán élvezte a szállítását.Aztán eszembe jutott, hogy a testvérem is mikor még kisebb volt ugyancsak ezzel a trükkel és ezzel az ürüggyel vitette magát.
-Köszikeee^^-egy újabb gúnyos mosoly és halk nevetés.
-Csak aztán meg ne gondoljam magam.-így haladtunk tovább az Agumonok faluja felé.

Coronamon kissé idiótának érezte magát, amikor Lunamon felkérezkedett Nina hátára, és kissé gúnyosan csóválta a fejét.
- Nem neked kéne Ninát cipelni, Lunamon? - Kérdezte szerényen.
Elmosolyodtam ezen az apró kis tréfán és megsimogattam a digimon fejét, amire örvendően dorombolt.
- Mééég... - Mondta kényeskedően.
- Tartsd csak be a napi adagot, cicus! - Nevettem fel.
A láthatáron lassan feltűnt a falu, ami lángokban áll. Úgy tűnik ezt nem az Agumonok tették, mivel erre nem is képesek.

Lunamon és én is hallottuk Coronamon viccelődését és a partnerem nem is hagyta annyiban.
-Bocs, de elvetem ezt az ötletet.De HA már nekem KÉNE Ninát kéne cipelnem, akkor te felkaphatnád Azure-t.
-De mennyivel könnyebb lenne eljutni a...-itt megakadt a szemem az a lángokban álló Agumon falun.-Srácok, lángol a falu!
Lunamon gyorsan lepattant rólam, megvártam míg Azure-ék kapcsolnak majd utána futottam.

Ninékhoz felzárkózva rohantunk a lángoló faluba. Egy árva lélek se járt arrafelé, oly kihaltnak tűnt.
- Nem hinném, hogy ezt az Agumonok csinálták. - Mondta Coronamon és szaglászni kezdett. Rosszallóan megcsóválta a fejét.
- Mi a baj, Coronamon? - Kérdeztem. - Tudod merre lehetnek?
- Nem csak az Agumonok szagát érzem itt. - Szólt és tovább szaglászott. - A Meramon-ok bűzös szagával keverednek.
Ennek a digimonnak a hallatára a DigiVice-al elkezdtem "játszani". Kihozta egy apró képernyőn:
- Meramon, bajnok típusú, adat digimon. A tűzből nyeri az energiáját. - Olvastam le a kis szerkezetről.
Coronamon a fatörmelékek között kezdett ásni, ahol egy csapóajtót talált. Kinyitva azt egy lépcsősorhoz vezetett.

Coronamon beleszaglászva a levegőbe követte az Agumonok és a Meramonok szagát követve egy csapóajtóhoz vezetett minket.Kinyitottuk az ajtót, majd egy lépcsősoron haladtunk le és katakombák hadába csöppentünk bele.Bolyongtunk egy ideig, majd végül meguntam az értelmetlen keresgélést.
-Ez egy kész labirintus!-hőbörögtem, majd szippantottam egyet a "levegőből".-És büdös is van!
-Mindegy csak maradj csendben!-hallgattatott el Lunamon.A Digimon becsukta szemeit, majd hallgatózni kezdett.Néhány fülmozdítás után kinyitotta szemeit.-Van arra valaki vagy valakik.-mondta, majd mintha csak alvajáró lenne, elindult a hangok irányába, én pedig követtem, gondolva, hogy tényleg rábukkant valamire a társam.

Lunamon érzése szerint valamire bukkanhattunk. A sötétben apró szempárok villantak meg. Néhány Agumon volt, akik reszkettek félelmükben.
- Hát ti meg... - Elakadt a szavam, mivel a Meramon megjelent mellettünk és tűzgolyókat lövellt ránk. Az egyik megperzselte a karomat ugyan, de a sérülés nem tűnt súlyosnak. Coronamon erre csak szúrós szemekkel nézte Meramon-t, akire rárontott. Az gúnyosan elmosolyodott és egyszerűen az oszlopnak ütötte. Sose éreztem ekkora dühöt, mint most.
- Te...! - Morfondíroztam. - Bántottad a testvéremet! - Azzal nekiugorva, arcon csaptam. Váratlanul egy arany fény jelent meg a kezemen.
- A legendás DigiLélek! - Ordította Meramon. - Lehetetlen!
A DigiVice reagált a digilélek előjövetelére. Tudtam mit kell tenni.
- DigiLélek, váltás! - A "lelket" a szerkezetbe helyeztem, amiből egy furcsa katarzis futott ki Coronamon felé, akit betelített a ragyogás.
- Coronamon, evolúció! - A fény megváltoztatta a kilétét: négy lába lett, sörénye nőtt és végül úgy nézett ki, mint egy igazi oroszlán. - Firamon!
Coronamon, azaz most már Firamon bömbölt egyet Meramon-ra, és a sziklafalnak öklelte.

Követtük Lunamon-t, aki meg a fülét követte, az pedig a zaj után ment.Megtaláltuk az Agumonokat, minket pedig az egyik Meramon, aki megsorozta Azure-t tűzlabdákkal.Ezután a gonosz digimon Coronamon-t vette kezelésbe, ám arra nem számított, hogy átalakul.Erre persze én is a legkevésbé számítottam, de a barátnémtól ez bőven kitelt.Firamon Meramon-nal foglalatoskodott, ám közben néhány Candlemon is előjött a búvóhelyükről.
-Lunamon, adj nekik, én addig elviszem az Agumonokat!
-Nem kímélem őket.-mondta a digimon, majd a kezein éj fekete pengék nőttek.-Lunar-Claw!
Lunamon a Rookie digimonokkal foglalkozott, Firamon Meramon-nal harcolt, én pedig biztonságos helyre vittem az Agumonokat.

A harc alatt néhány Candlemon is megjelent, akiket Lunamon vett kezelésbe. Firamon és Meramon lángjai szinte felgyújtották az alagutat.
- Firamon, kitudnád csalni innét ezt a dögöt? - Kérdeztem reménnyel teli szívvel.
- Megpróbálom. - Mondta, mély hangon. Két mellső mancsával vállon ragadta a digimont és magával rángatta. Kitört vele a felszínre, ahol Meramon került helyzeti előnybe: a lángokat összegyűjtve, egy hatalmasat pofozott rajta. Kimásztam a törésen és Firamon hátára pattantam.
- Nem éppen erre a helyre gondoltam. Vágj vissza valamivel.
- Sajnos a tűz csak erősíti és én is tűz elemű digimon vagyok. - Szólt kissé búsan. - Remélem Lunamon és Nina jobb formában vannak.

Azure Firamon hátán, az Oroszlán digimon mancsi közt pedig Meramon-nal feltörtek a felszínre.Én felkaptam a földről egy botot, amiről fogalmam sem volt, hogy hogy került oda, de a célnak teljesen megfelelt.Lunamon felhagyott a közelharccal, Tear Shot-okkal támadott egyszerre több digimonra.
Nem tudom mióta bajlódtunk a Candlemon-kal, de végül sikerült az összessel elbánnunk.
-Fhuh...ezzel is megvolnánk.-mondtam Lunamon-nak.
-Igen, de most menjünk fel, lehet, hogy kell a segítségünk!
Lassan felkászálódtunk a felszínre, ahol Firamon és Meramon harcolt.Lunamon is beszállt a harcba, megsorozta Meramon-t Tear Shot-tal.Úgy látszik, ez a támadás kissé megviselte a tűz típusú digimont, tekintve, hogy Lunamon támadása nem volt más, mint egy víz labda, amelyeket az antennái >3< segítségével hozta létre.

Nem később Nina és Lunamon is felértek hozzánk és a Tear Shot-al sorozta meg Meramon-t. Úgy tűnt, ez nagyon is használt: a lángokból álló digimon karja kezdett "vékonyodni" és eléggé fájlalta.
- Te kis mitugrász, megfizetsz! - Ordította majd egy tűzlabdát hajított Lunamon felé. Firamon a Fira karommal kettészelte a támadást, majd a földre terítette a bősz Meramon-t.
- Hallgassunk az elemi előnyökre - Mondta az oroszlán digimon. - Lunamon, adj neki!
Egyetértettem Firamon szavaival: csakis Lunamon képes most a Meramon-t legyőzni, annak ellenére, hogy Firamon jelenleg az erősebb.

-A víz tényleg bevált.-mondtam, ahogy láttam, hogy lunamon támadása miatt Meramon karja "eloltódott".~Mint a vámpíroknak a szentelt víz O.o~
-Lunamon adj neki még egy sor löveget!
-Ezt kapd ki, Tear Shot!!!-kiáltotta a Digimon és egy adag víz labdát küldött a Firamon által lefogott Meramon felé.AZ oroszlán digimon az utolsó pillanatban elugrott, így elkerülve a támadást, azonban Meramon súlyos károkat szenvedett.Úgy nézett ki, mint egy ementáli, ráadásul szépen el is ázott.
-Most kapjátok Meramon-t.-szóltam oda Azure-hoz és Firamon-hoz.

Lunamon súlyos sebeket okozott Meramon-nak, most rajtunk volt a sor. Firamon elbömbölte magát, mély állásba helyezkedett. Gyors sebességében lángra lobbant, amit igyekezett elirányítani előlem.
- Láng Bomba! - Üvöltötte és szó szerint átrohant Meramon mellkasán. Fájdalmában nagyot ordított és tojássá változott, ami minden bizonnyal a Kezdet falujába tarthatott. A viadalt követően az Agumon-ok előbújtak és örömükben tapsoltak.
- Még nem végeztünk - Mondtam. - Előbb el kell oltanunk a tüzet a faluban!
- Mi segítünk! - Állt elő egy nagyobb Agumon, aki látszólag a főnök lehetett. Felkapott egy halom követ és rádobta a tűzre. A cselekvésére a többi is tette a dolgát. Firamon leereszkedett a földre, és futott az Agumon-oknak segíteni.

Már azt hittem kisiklunk a sietségtől, amikor olyan hirtelen fékezni kezdtünk, hogy azt hittem kiesik a tüdőm.
-Végállomás! Digivilág!- akkorát ordított Kettle, hogy azt hittem szívrohamot kapok.
-Nem lehetne kicsit finomabban?- kérdeztem, közben azzal küzdöttem, hogy bent tartsam a reggelim. Leszálltam Kettle-ről. A távolban valami füstölt. Kokomont hirtelen kiugrott a karom körül.
-Hová mész?-szaladtam utána.
-Kokomon segít tüzet oltani.-alig volt időm szétnézni,de még aszemem sarkából láttam egy másik Trailmont. Átszaladtunk egy erdőn, ami tele volt érdekes virágokkal és fákkal, majd egy égő falut vettem észre. Akkor észrevettem sárga dinoszauruszokat, akik próbálták eloltania tüzet. A lények között ott volt két lány is. Az a két lány, akiket azon a napon a parkolóban láttam.
-Dupla Buborék!-kiáltotta el magát Kokomon, és buborékokat eresztett a tűzre, ami eloltódott. Meglepődtem, nem is kicsit. Honnan tudott ilyeneket az én kis csokiszörnyem? Kíváncsi voltam a két lányra, de egyenlőre segítettem eloltani a tüzet. Fogtam egy marék homokot, és rádobtam a tűzre.

Az Agumon-ok és egy Kokomon, aki egy másik szelídítőhöz tartozott, segítettek a tüzet oltani. A fiú csodálkozással teli arcot vágott. Firamon váratlanul felvett a hátára és a közeli tóhoz repültünk. A szájába vett egy adagnyi vizet, és visszarepülve rápermetezte a lángokra, azután leszállt és azokra ráásta a homokot és az iszapot.
- Na látom, hogy jól haladunk. - Felsóhajtottam. - Több, mint a fele megvan. De ki az a fiú? Úgy néz ránk, mintha sose látott volna fehér embert!
- Ne dumálj, inkább tedd a dolgod, Azure! - Morfondírozott Firamon és ráhajította a tűzre a mellette fekvő sziklatömeget. Néhány perc múlva az egész faluban sikerült eloltani a tüzet. Odamentem a fiúhoz.
- Köszi a segítséget. De te ki vagy?

Egy hatalmas oroszlán jelent meg,hátán a kék hajú lánnyal. Hogy mert felülni a hátára?? Eltűntek majd újra feltűntek, és vízzel és sziklákkal oltották a tüzet. A lány odajött hozzám és megkérdezte:
-Nagyon szívesen. Amúgy Steve Aizawa vagyok, és fogalmam sincs hogy mi ez a hely. És titeket már láttalak. Ti küzdöttetek az ogréval és a sárkánnyal. Kérlek magyarázzátok el mi a fene történik itt, és én mért vagyok itt?- kérdeztem kétségbe esve. Teljesen össze voltam zavarodva, nem tudtam mi a fenét is keresek itt.

Lunamon-nal segítettünk a tűz eloltásában, ahogy Azure és Firamon is.Lassacskán a lángok alábbhagytak, majd kialudtak és egy fiút pillantottam meg, aki éppen beszélgetett Azure-vel.Én csak később tudtam menni, mert az Agumon-ok főnökével kellett trécselnem, de hamar elengedett.
-Én meg Nina Alberona volnék és őt itt Lunamon.-mentem oda az imént bemutatkozott Steve-hez és mutattam rá a mellettem Lunamon-ra, aki a kormot próbálta lesuvickolni magáról.-Ez itt pedig a DigiVilág, legalábbis én ennyit tudok, de ehhez Azure barátném jobban ért^^
-Mi Digimonok vagyunk, akár csak a barátod.-nézett rá Lunamon a Steve mellett álló Kokomon-ra.

A fiú udvariasan bemutatkozott ugyan, de egy kérdés katarzisa volt. Nina egy részére válaszolt, de átadta a karmesteri pálcát.
- Ahogy Nina mondta, ők mindnyájan digimonok. Digimonok azok a lények akik digitális kódokból összeállva élnek ezen világon, a Digitális Világban. A feladatom az, hogy a rossz digimonokat, mint Meramon, megfékezzek. Ő itt a partnerem Firamon.
- Szia, emberke! - Hunyorított az oroszlán, majd az Agumonokhoz fordult. - Most már nem fenyeget titeket többé Meramon. Menjetek és építsétek újjá a falutokat!
Agumonok meghajoltak, majd szétszéledtek a falu környékén.
- Ha gondolod, Steve, velünk maradhatsz. Mi vigyázunk rád - Kacagtam. Firamon odalépett Kokomon-hoz és ismerkedni kezdett vele.

-Tehát most egy hatalmas adathalmaz vagyok??-ezernyi kérdés merült fel bennem, de csak ezt az egyet tudtam kibökni.
-Rendben, veletek tartok, de tudok én vigyázni magamra.- húztam ki magam, de tudtam, hogy semmi esélyem nagyon Digimonok ellen. Firamon közeledett Kokomonhoz, ismerkedni akart vele.
-Szia cica, koko- mosolygott a társam és felugrott Firamon hátára.