Harci Síkság

Régen itt történt a DexDorugreymon incidens, mikor egy maroknyi digimon fékezte meg a tízezer főből álló gonosz sereget. Ma igazából történeti emléknek számít.

Firamon lassan ereszkedett le a perem oldalára, ahol megrázta sörényét. Csendben nézelődtem a hátáról az emlékhelyet.
- Biztos jó ötlet volt elhagyni őket? - Kérdezte Firamon.
Nem tudtam rá válaszolni, mivel megint elkezdett a fejfájás és AncientGreymon-t láttam egy kivégzés előtt.
- Ahelyett, hogy a barátaiddal tartottál, gyáván elmenekültél... Azure... - Mondta és "holtan" rogyott össze.
Ismét magamnál voltam, de észrevettem, hogy Firamon féleszméletlenül fekszik egy SkullGreymon lábainál. Magamat egy MetalPhantomon előtt találtam, a levegőben.
- Azure Crawler, a gyávaságodért lakolnod kell. - Nevetett a kaszás digimon. - Van ellenvetésed?
- Nincs... - Mondtam őszintén. - Bátran meghalok, mert megérdemlem.
- Ez hazugság! - Kiáltotta Firamon, miközben SkullGreymon egyre jobban a földbe tiporta. - Te bátor vagy, amiért ezt a felelősséget, hogy megmented a világunkat!
- Ez bátor? - Kacagott SkullGreymon. - A gyávasága miatt halsz meg te is!
- Azure, én itt vagyok neked! Tudom, hogy félsz a nagy felelősségtől, de ketten megoldjuk! Veled maradok!
- Akkor meghalsz te is! - Lendítette a kaszáját MetalPhantomon.
- Nem! - Kiáltottam és a hatalmasabb DigiLélek szétjárta a testemet és Firamon-ét. A füst közepette továbbfejlődött énje behúzott SkullGreymon-nak.
- Flaremon! - Kiáltotta.
Miközben tovább sínylődtem MetalPhantomon csapdájában, az újonnan átalakult barátom támadásba lendült.
- Tisztító üvöltés! - Egy nagyot lélegezve hatalmas ordítással elfújta a kaszást, engem pedig a kezeibe fogott. - Végre meglelted a szívedben élő bátorságot.
- Igen, Flaremon. Hiba volt otthagyni a srácokat. Menjünk vissza és mentsük meg AncientKazemon-t!
Flaremon bólintott és könnyedséggel elszállt velem.

//Digitális mag - Hálózat síkság//