Iskolakörnyékek

Wingdramon-ék egykettőre befejezték a KnigthChessmon-okkal vívott harcot. Az Allomon X váratlanul magához tért és dühödten átcsörtetett a RookChessmon-okon és a konténerbe gyömöszölt tudósokat elvitte. Abban a szent minutumban egy fekete hajú srác és egy férfi bukkantak fel, Dem hasonmásával együtt. Egy kis összetűzés közepette a Crimson nevezetű fiú előhívott egy BlackImperialdramon-t, amely a Pozitron Lézerrel támadt. Közben észrevettük, hogy Steve-ék bajban vannak, mikor a RookChessmon-ok egyike végezni akar velük. A magasban megpróbáltunk kitérni a lézer irányából, s a fiú megmentésére koncentráltunk.
- Faolan, segíts nekik! - kiáltottam a MachGaogamon-nak, majd a 'Vice-ból előhívtam Lyze-t is. - Nagy szükség lenne a te segítségedre is. Megtennéd, hogy elteleportálod Steve-éket a RookChessmon elől?
- Egy barát mindig segít, ha a társa bajban van. - bólintott a Chirinmon, s már szárnyra is kapott.
- Remek, ebben egyetértünk.
Faolan a hátán lévő rakétákat teljes sebességre izzította, nehogy elkéssen a segítség nyújtása. Lyze villámként ott termett Steve és társai mellett. Szárnyai aranysárgán felizzottak és a Megújulás hullámával egy biztonságosabb helyre teleportálta őket.
- Nesze, csókold meg az öklömet! Győzelmi ököl! - a MachGaogamon arra készült, hogy a fehér RookChessmon-t egy öklössel ledönti a lábáról. Közben figyelt, milyen szögben találja el az ellenséget, hiszen ezzel akár a többi ellenlábasnak tudnánk ártani. Remélhetőleg úgy célozta meg a RookChessmon-t, hogy az a fekete Imperialdramon-nak essen.

A Pozitron lézer óriási csíkot húzott az aszfalton. Az oldalról támadó digimonok csupán karcolást tudtak ejteni a fekete sárkánynak, aki jóval magasabb szinten állt, mint valamennyiük. Faolan Győzelmi ököllel bemosott a fehér RookChessmon-nak, amely pont BlackImperialdramon-ra esett, így megadatott az esélye a társulatnak, hogy hamar végezzenek vele! Az oldalról és felülről való támadások így jobban hatottak. A felerősített Pusztító most ismét a hidrokalapácsát Dem felé vetette, melybe fekete villámokat vezetett, amit Hádész nyújtott társának! Crimson megelégelte a helyzetet, ami BlackImperialdramon-al történt. Nagy nehezen kompromisszumra jutott Hádésszal, aki az általa begyűjtött fekete villámok nagy részét átadta a sötét fiúnak. Kockázatosnak tűnt az ötlete, hiszen Crimson túltöltődhet. Bevált: Azure sötét énje nagy akaraterővel bírt. A fekete sárkányt cserben hagyva, Crimson egy villámcsapás ideje alatt eltűnt a csatatérről, hogy a begyűjtött negatív energiát átadja a DO vezetőségének és Ragnamon felkelését előrébb hozza. A fekete sárkány dühösen fújtatott, mikor a sok kisebb digimon ledöntötte a lábáról. Negatív gondolatok lettek úrrá a testén, s felvette harcos alakját. Ezzel új erőre kapott és folytatta a lövöldözést továbbra is a Pozitron lézerrel, mellyel a lenti támadó digimonokat egy hullám alatt elsöpörte. Ezek után a levegőbe emelkedett és egy láblendítéssel a földbe passzírozta Flaremon-t, Wingdramon-t, Kuwanago-t, Grademon-t, Happy-t, így már csak Daisuke és Elyan egyes egyedül maradtak a levegőben. BlackImperialdramon most eddiginél erősebb támadására, a Giga halálra készült. Egy olyan fekete lyukat hozott létre, ami lassan elkezdett minden magába szippantani: a RookChessmon-okkal kezdte a sort, s minél nagyobb dolgokat vonzott, annál hatalmasabb lett a gömblyuk. A harcoló feleket elkezdte szétválasztani egymástól és fennállt annak veszélye, hogy minden ott lévőt beszippantsa!

Még a kőkemény betonon is meglátszott, mekkora erejű pusztítást hajtott végre a Pozitron lézer. Azt hittem, BlackImperialdramon végez velünk, ám egy repülő akitakutya digimon, MachGaogamon akkorát leadott az egyik RookChessmon-nak, hogy rádőlt a fekete sárkányra. Akik a földről harcoltak, azok most jóval hatékonyabban megtudták sebezni Imperialdramon-t, mint azelőtt. Crimson-on végül látszott, mennyire ideges.
- Hádész, add oda a fekete villámaid oroszlánrészét, hogy leszállíthassam! - követelőzött.
- Megőrültél, kölyök?! Mivan, ha túltöltődsz a sok negatív energiától és megszűnsz létezni? (Mondjuk azt nem bánnám...)
- Az nem fog megtörténni. Légyszíves... - életében először kért szépen. Hádész végül beleegyezett és átadta a fekete villámait. Amikor ez megtörtént, fájdalmasan felüvöltött, de nem csak ő: én is éreztem a fájdalmat. Crimson jobban bírta, mert ezek után hamar összeszedte magát és egy villámcsapás ideje alatt eltűnt. Erősebbnek bizonyult, ami feldühített. Bosszantott a tudat, hogy még ha le is győztem egyszer, erősebb. Fájdalomtól és haragtól ittasan felordítottam.
- Azure, bírd még ki egy kicsit! - könyörgött Coryn, mikor letett a földre. A Digilelkem megint előjött, ám ezúttal a testemet elborította. Nem kellett a 'Vice-ba töltenem: két sugárban körbeölelte Happy-t és RizeGreymon-t, akik továbbfejlődtek végső, mega szintjükre. Happy UlforceVeedramon-ná, RizeGreymon pedig ShineGreymon-ná változtak. Eközben BlackImperialdramon harcos módba kapcsolt, s valamennyi társainkat a földnek rúgta. Happy hamar összeszedte magát, ám Flaremon és Grademon annyira elfáradtak, hogy visszaváltoztak Coronamon-ná és Dorumon-ná. A fekete sárkányharcos a Giga halált kezdte használni, ami a RookChessmon-okat már be is szippantotta! ShineGreymon felkapott bennünket, miközben Coryn visszaváltozott Ryudamon-ná, Happy pedig a sebesült társainkat mentette meg a beszippantástól, majd egyenként odament a többi szelídítőhöz, hogy segítségét kínálja és kimenekítse őket.
- Dem, sietned kell! - fordította fejét a kolosszus felé. - Az a fekete lyuk bármit beszippanthat, ami elég közel van hozzá!
Igaza is volt: a fákat, autókat és egyéb objektumokat egykettőre "befalta", ezáltal a fekete lyuk mérete nagyobb is lett. Veszélyes támadás, annyi szent!

Crimson eltűnt a csatatérről, amint nagy nehezen kért sötét villámokat Hádésztól. A férfi alattomosan elvigyorodott a másik Sötét Digilélek formatársa lelépése után.
- Csak annyit adtam azért neki, hogy nekem is jusson belőle. - azzal a többi villámot feltöltötte magába, és Dem felé indult, hogy egy meglepetésszerű lecsapást indítson. Sofia felordított fájdalmában. Pusztító lecsapott a kalapácsával, ám hiába védte ki Dem, a sötét klónja az ilyen ütemű, erős csapással megrepesztette az ő hidrokalapácsát. Úgy tűnt, Pusztító belé vezetett sötét villámokkal vagy ötször erősebb nála DexDemolatermonként. Demen volt a sor, hogy lecsapjon, és ezzel talán sikerül lecsapnia...
Ekkor Hádész megérintette Dem lábát, és átvezette belé az összes sötét villámot, ami irtó nagy fájdalommal, és kínnal járt. Nem csak Dem szenvedett, de én is benne vonaglottam a sötét szikrák között.
Hádész intett Pusztítónak, aki még egy utolsó erős csapást követően a kolosszusba lőtt megannyi lézersugarat. Ezután fogalmunk sincs, mi történhetett, mert egy darabig úgy tűnt, mintha saját barátaink ellen fordulnánk. Dem lézernovákat lövöldözött mindenfelé. Még én se voltam abba a helyzetbe, hogy megakadályozzam, ellenkezőleg dühösen üvöltöttem, miközben furcsa képeket láttam a fejemben.
Tirionon, Protoson és Bumperen volt a sor, hogy azonnal megállítsanak minket, mielőtt nagyobb baj is jöhet, ami eljött. A dühös Blackimperialdramon Giga halálra készült, és már megnyitott egy fekete lyukat, ami szó szerint mindent beszippantott, de elsősorban még a RookChessmonokat is.
- Gyorsan észhez kell térítenünk őket! - mondta Protos.
Persze neki se jutott semmi jobb ötlet annál, hogy lövöldözzenek Demre. Így elvonhatják a figyelmét, és elcsalhatják a fekete lyuktól. Azonban nem szűnt meg körülötte a fekete villám, és úgy tűnik a testének kis része fekete színt vett fel.
Elindult a másik három digitársam felé, és csapkodott a hidrokalapácsával, és villámokat szórt. Cyberdramon látta, milyen súlyos ah helyzet, úgyhogy a kómába esett Sofiát és Ogremont felkapta és utánunk repült. Ogremont jó pár kilométerrel odébb elhajította, majd letette Sofiát is. Most itt volt az idő, hogy tegyen valamit. A fekete lyuk és Hádész felé repült. Itt az idő, hogy ha sikerül is, fogságba ejtse magát és ugyanúgy önmagát feláldozva, hogy társai megmeneküljenek.
- Én még itt vagyok! Gyertek! Nem fél tőletek ez a sebhelyekkel teli vén szivar!
Dem ismét lecsapni készült, de ekkor újabb sötét villámok csapták meg őt, és engem is. Ezek a villámok a Hádész általiakkal ellentétben mások voltak, mert magukba szippantottak mindent, és eltűntek. Ezután Dem és én megráztuk a fejünket. Körülnéztünk, és láttuk, mekkora a baj. Ismét önmagunk voltunk.
- Ne érdeklődjünk, mi folyik itt, talán azzal tudjuk megszüntetni a fekete lyukat, ha erős polaritást küldünk belé. Dem, Szent Villámcsapással meg tudod oldani?
- Bízd rám. Szent Villámcsapás!
A villámcsapást belevezette a fekete lyukba. Hogy ők se maradjanak ki, Protosék is megtették a dolgukat. Tirion Vee-Lasert, Bumper Spike Bustert. Protos, mivel ő nem tudott távolságba lőni, mert elvesztette előző életében az összes megszerzett, megtanult képességeit, Blade Slash-el védett fedezett minket a támadó ellenségektől, ha jöttek.
Közben gondolkoztam rajta, hogy mik voltak azok a másik sötét villámok, amelyek elszippantották Hádészét. Eközben a másik világban Megs elégedetten gyűjtötte be a villámokat, amik tulajdonképpen minket kínoztak.

A helyzet rosszabbodott, mikor Crimson lelépett egy csomó Fekete Villámmal, Hádész meg egy időre kimosta Dem és a benne lévő Judy agyát, akik azonban egy 2. Fekete villám valamiért kigyógyította őket. De a BlackImperialdramon a Giga Halált vetette be, ami miatt egy Fekete lyuk elkezdte beszippantani a körülötte levőket, kezdve a RookChessmonokkal. majdnem engemet is elvitt, de Pao el tudott húzni onnan, Angyal és Valentina is megmenekült, azonban Holdfényt eltalálta Dem egyik villámja eltalálta és eszméletét vesztette, így a lyuk őt is elkezdte beszippantani!
- HOLDFÉNY! - Amíg én és Valentina próbáltuk megmenteni, Pao és Angyal Judy-éknak segített leverni a jövő ellenfeleket legyőzni.

Kuwanagot úgy belepasszírozta a BlackImperial, mint más a legyet a falhoz!
- Haver, jól vagy?!
- Persze, hogy jól vagyok! - mordult rám a földben. a BlackImperial ekkor egy Fekete lyukat csinált, ami beszippantotta a Rook Chessmonokat, ráadásnak Demmianevéből gonosz lett, de nem sokáig, mert egy 2. fekete villám kijózanította, de a fekete lyuk csak nem szűnt meg, ráadásnak egy lány Holdfénye is kezdett elszívódni!
- Jaj ne! Dorenamon! - szóltam egyesített társamnak, aki odarohant és húzta, amennyire tudta, de a fekete lyuk erősebb volt nála, így társa(i)m csak lassította a beszívódást.

Lassan kinyitottam a szememet. Az első dolog, amit megláttam, az Antylamon arca volt, aminek nagyon megörültem. Megöleltem a társaimat, örültem, hogy minden rendben velük. Akkor vettem észre, hogy már nem az épületnél vagyunk, amibe becsapódtunk, hanem távolabb a csatától.
-Chirinmon hozott minket ide a támadások elől.-mutatott Antylamon egy távolabb álló, különös digimonra.
-Köszönjük szépen, Kirinmon.-hálálkodtam a digimonnak. Megfordultam, hogy szemügyre vessem a csatát, ám abban a pillanatban egy feketelyuk jelent meg, és elkezdett mindent magába szippantani. Minél több dolog veszett el benne, annál nagyobb lett a terjedelme. és a szívó ereje. Próbáltam belekapaszkodni egy fába, de túl erősen szívott a lyuk, így a levegőben egyenesen a fekete semmi felé sodródtam, Terriermonnal a kezemben.
-Neee!!-kiabáltam, és éreztem, hogy itt a vég. Abban a pillanatban azonban elkapott egy kar, majd távolabb vitt. Antylamon volt az. Könnyek gyűltek a szemembe, mind az ijedtségtől, mind attól, amit Antylamon tett. Ezután zokogni kezdtem egy fa tövében. Túl sok volt ez nekem. Majdnem meghaltam, és szörnyű volt közben látni, hogy a többiek digimonjai egyre jobban közelednek a halálba a fekete lyuk által, vagy hogyan sebesülnek meg.
-Hé Steve, nyugodj meg.-mondták kórusban a társaim, miközben átöleltek.
-Minden rendben lesz.-nyugtatott Terriermon.
-Ha az összes erőmet fel kell használnom, akkor is meggyógyítom és megmentem a többieket, ezt elhiheted.-szólt Antylamon.
-Csatlakozom.-nevetett a kisebb társam is. Különös melegség fogott el a szavak hallatán, amitől erőre kaptam. Lassan felálltam, letöröltem a könnyeimet, majd odafordultam Antylamonhoz és Terriermonhoz.
-Akkor hát rajta!-soha nem éreztem még ilyet, mint akkor. Egyszerre éreztem a reményt, a bátorságot, a barátság erejét, hogy megbízhatok a többiekben, hogy mindenki a legnagyobb tudása szerint fog harcolni, az őszinteséget a digimonok és szelídítőjük között, valamint a minden átjáró szeretetet. Mert tudtam, hogy mi vagyunk a fény. A testemet ekkor körülvette egy különös digilélek, ami a szivárvány minden színében pompázott. Tudtam, mi a dolgom, ahogyan a társaim is. Terriermonnal felpattantunk Antylamon hátára, aki szélsebesen szaladt a többiek felé.
-Srácok, ez a tiétek!-emeltem fel a karom az ég felé. Tudtam, hogy én nem vagyok elég erős ahhoz, hogy ezt a féle digilelket használjam, de a többieknek talán erőt adhat. A digilélek szétáradt az égen, és mindenki felé repült egy kis fénycsóva, elérve a digimonokat és szelídítőiket. Ahogyan elhagyta a testem a különös erő, fáradtam dőltem rá Antylamon hátára. Közben figyeltem, hogy mi történik a csatatéren, bár ennél többet azthiszem nemigazán tehettem.
-Sok szerencsét!-suttogtam.

Az események pörögtek és mi csak vártuk hogy mi történik ha eltalálja a magas nyúl Digimon-t a rakéta, de erre nem került sor. Ugyanis a szelidítője eltérítette a rakétát. Oda akartam menni hozzá bocsánatot kérni, de ő elment harcolni, így én is vele tartottam. Három "sakkbábu" magasabb szintre lépett. A többiek hősiesen küzdöttek. Azonban én és társam csak vártunk a sült galambra. Ekkor a nagy dinoszaurusz digi elvitte a tudósok konténerét. Úgy döntöttem hogy most kérek bocsánatot. Azonban a srác nem volt sehol és egy nagy fekete szörny is támadni kezdett.

Lyze csak biccentett Steve hálájára, majd visszavágtázott hozzánk. A BlackImperialdramon szó szerint tombolt. Szinte az összes barátunkat letarolta, így már csak jó néhányan maradtunk talpon. A Giga halál, melyet az óriás fekete sárkány digimon alkotott, elkezdett mindent magába szippantani. Egy igazi fekete lyuk volt. Nem csak a fákat és kukákat, de még a három ellenséges RookChessmon-t is magába vonzotta. Elyan vészjóslóan morgott, miközben a sebesült Wingdramon-ba próbáltam életet lehelni. A biztonság kedvéért visszahívtam a DigiVice-omba, addig is begyógyulnak a sebei. Demolatron már elkezdte felvenni a versenyt a fekete lyukkal szemben. Ledöbbenten álltunk ott, majd rájöttünk, hogy mi nem dacolhatunk ekkora erővel szemben. Azaz inkább Elyan jött rá. Így hát ismét felmásztam a hátára, és olyan magasra vitt, amennyire csak képes volt és olyan gyorsan, ahogyan csak tudott. Reméltem, hogy közben a többiek boldogulnak, habár a Giga halál nagyon rémisztőnek tűnt.

A Giga halál jóval erősebb volt, mint azt bárki is várhatta. Vajon élő organizmus lehetett? A fenyegetésre, amit a támadások nyújtottak, egészen hátborzongató védekezést nyújtott: megszámlálhatatlanul sok fekete csáp bukkant ki belőle, amik még a magukhoz nem tért digimonokat is felragadták és az ürességbe akarták ráncigálni őket. Vajon mi lehetett ezzel a lyukkal, ami még a BlackImperialdramon-t is megragadta és magába húzta. Hasonlóképpen a többi digimonnal, ám az emberekkel is ugyanezt akarta tenni! A csapatnak az ellenállása ott ért volna véget, ám a vég visszavonulót fújt: néhány sugár és az őket fogva tartó csápok kettévágódtak. Kiknek köszönhető? Öt különböző színű digilélek - rózsaszín, türkiz, lila, barna és bordó - üstökös formájában landolt, majd a megmentők megmutatták magukat. A legendás harcosok öt képviselője, AncientKazemon, AncientMegatheriumon, AncientMermaimon, AncientTroiamon és AncientVolcamon jelentek meg és azonos sorrendben álltak Steve, Shadow, Lilly, Randy és Judy, azaz Dem mellé. Elmondták, hogy a csapatra sokkal nagyobb feladat vár és nem szabad több időt vesztegetni. A gyerekek áldásul elég erőt kaptak mentoraiktól, hogy a DigiVice-ok fénye két kaput nyisson meg a Nap és Holdbirodalomba. Elmondták azt is, hogy Amaterasumon és Yamiterasumon test nélküli alakjukat kell megtalálnia a két csoportra oszlott kompániának. Hitüket és Digilelküket beleadták, majd átvették a Giga halál elpusztítási részét.

A problémák fokozódtak, mikor a sötét lyuk védekezési reakciót váltott ki a támadások sorozatára. Olyan gyorsan csaptak le, hogy menekülni se volt idő: nem csak társaimat, hanem engemet is és nagy valószínűséggel a többi gyereket és digimont is. Nem vettem észre. A csápok vagy karmok, bánom is én, mik, elkezdtek a lyuk felé rángatni. Úgy tűnt, itt a vég. Lehunytam a szememet és vártam a Giga halál ítéletét, amely az örök sötétség volt. A legutolsó pillanatban öt sugár vágta el a csápokat, melyek fogvatartottak. Öt üstökös jelent meg, melyek öt hatalmas digimon formájában foglaltak helyet a többiek mellett. AncientKazemon, Megatheriumon, Mermaimon, Troiamon és Volcamon.
- Gyermekeim, innentől átvesszük ezt a dolgot. - mondta a tündéri digimon.
- Rátok sokkal másabb és veszélyesebb dolog vár: meg kell állítanotok Ragnamon-t. - folytatta AncientMegatheriumon.
- Menjetek Amaterasu és Yamiterasumon birodalmába és hozzátok vissza a nap és hold üldözőit. - szólt AncientMermaimon.
- Jobb, ha erőitek felezitek erre a küldetésre. - tanácsolta AncientTroiamon.
- Az áldásunkat adjuk, mert tudjuk, hogy győzhettek. Mi hiszünk bennetek. - fejezte be AncientVolcamon.
- Steve drága, a szereteted most se volt hamis vagy hazugság. Te mindig is szeretted társaidat.
- Shadow, a bizalmad így is erős, mint a törhetetlen jég, ám légy bátrabb és megszakíthatatlan barátságokat köthetsz.
- Lilly, a te őszinteséged olyan mély érzésekből jön, mint az óceán feneke, ahol én élek.
- Randy, tiszta vagy, mint az el nem pusztított természet szépsége.
- Judy, az erőd terebélyesre nőtt az utóbbi időkben, mint ahogy egy vulkán tör ki a legváratlanabb időben.
Ezeket a monológokat befejezvén a 'Vice-omból egy aranysárga fény tört az ég felé. A többieké is reagálhatott erre. Mire egyesültek, két kapu nyílt meg azokra a bizonyos helyekre. Most AncientMermaimon szólt, a többi digimon nevében:
- Én meglátom az igazságod az őszinteségen keresztül. Steve szeretete, Shadow bizalma és Azure bátorsága ütőképes csapatot alkothatnak, ha elmennek Yamiterasumon szentélyébe és felébresztik a hold őrzőjét. Lilly rendíthetetlen őszintesége, Randy patyolat tisztasága, Judy ereje és Daisuke barátsága elég erős köteléket alkotnak, hogy felkeltsék Amaterasumon-t, a nap őrzőjét a Nap templomában.
Ezzel befejezvén, Happy elég erőt vett magán, hogy a hátára vegyen. A többieket addig a DigiVice-ban pihentettem, hátha lesz valami gubanc azon a helyen. Felszálltunk és a Yamiterasumon-hoz vezető teleportkapuba belerepültünk.

//Alternatív univerzumok - Holdkirályság//

//Itt arra kérném a két részre osztott társaságot, hogy az érkezésnél hagyjátok meg mindkét esetnem a kezdeményező posztot az adminnak//

Nem lehetett a Giga Halált megsemmisíteni, ellenkezőleg biztossá váltam a dologban, hogy ez a Giga Halál is egy élő gonosz lény. A fekete lyukból csápok bukkantak elő, melyek minden egyes elvert digimont becibáltak a Giga Halálba, köztük a BlackImperialdramont, a létrehozóját se kímélte. Ekkor láttuk ezt a dögöt utoljára.
A csápok minket is utolértek. Dem hiába lőtte a Lézernovát és a Szent Villámcsapást belé, nem tudott vele megbírkózni. A csápok körültekertek bennünket, és lassna húzni kezdett a Giga Halál felé. A csápok Tiriont, Bumpert és Protost is elkapta és magával húzta. Hiába próbáltunk kiszabadulni, esélyünk se volt rá, ráadásul Demnek annál nehezebb is volt, hiszen velem együtt mega szinten állt.
- Nem végződhet így! - kiáltotta Protos. - Ha meghalunk, senki se állíthatja meg végül Ragnamont, Sofia és Azure meg sose kapja vissza másik énjét! Minden elpusztul!
- Ki kell tartanunk! Harcolnunk kell! - próbáltam erőt adni a társaimba, de mivel eléggé pánikba voltam esve, mondani könnyebb volt, mint tenni ilyen erővel szemben.
- Túl erősek a csápok, nem tudok kiszabadulni! Semmi esélyünk! - dörmögte Dem, miközben egyre közelebb volt a Giga Halálhoz.
- Akkor most meghalunk? - kérdezte Sofia Tirion védelmében. A kék sárkánydigimon még mindig dacosan harcolt a csápok ellen.
- Nem, mert én nem akarok meghalni!
- De ha mégis... Judy, be kell neked vallanom valamit, mielőtt beszippant minket! - szólalt meg tőle szokatlanul siránkozva Bumper. - Nem csak a múltkori küldetésem miatt csatlakoztam hozzátok! És tudod, a digimonok is tudnak nemtelen létükre... szóval érted. Én sze...
Már nagyon közel húzott minket a Giga Halál magához, amikor egyszer csak öt különböző színű fénycsík elhúzott, és a csápok elvágódtak. Gyorsan hátrapattantunk szabadulásunk végett, és körülnéztünk, hogy kinek köszönhessük az életünket. Ott voltak a legendás harcosok öt neves tagja: AncientKazemon, AncientMegatheriumon, AncientMermaimon, AncientTroiamon és AncientVolcamon.
Nagyon hálásak voltunk nekik, mi több a digimonjaim még nagy tiszteletet is tanúsítottak feléjük.
- Köszönjük, nagy bölcs és erős harcosmesterek, hogy megmentettetek bennünket. Ezután bármit megteszünk, amit kértek.
Ez hamar össze is jött. Ugyanis az öt legendás harcos feladatot szánt ránk. Amíg ők itt ellesznek a Giga Halállal, vagy esetleg még más valamivel is, két csoportnak el kell mennie külön-külön digimon-birodalomba, hogy felébresszük Amaterasumont és Yamiterasumont. Shadownak, Stevenek kell a Hold Birodalmába mennie, nekem, Dainak, Lillynek és Randynek meg a Nap Birodalomába (itt Dem kicsit horkantott egyet). Felbontottuk a mega formáinkat, és Dem visszaváltozott Demolatermonná, mielőtt felemelkedtünk volna, és át nem megyünk a Nap temploma felé vezető kapun. Megfogtam a mellém szegődő Sofia kezét.
- Ne aggódj, győzni fogunk, és helyreállítjuk a Digilelkedet, Sofia. - mondtam neki ígéretként.
- Milyen szerencse, hogy jöttek a legendás harcosok! - hálálkodott továbbra is az út folyamán Tirion. - Apropó... Bumper, mit is akartál bevallani Judynak?
- Öhm... mindegy most már.
- De ha elkezdted, akkor fejezd is be! Ki vele!
- Mondom, hogy mindegy!
- Csendet! - intette le őket határozottan Protos. - Viselkedjetek végre igazi digimon harcos módjára!
- Azt hiszem, lassan megérkezünk. - Dem valóban meglátta a teleportkapu másik oldalát. Odajött hozzám és Sofiehoz, hogy a vállára pattanjunk. Most jut az eszembe: hová tűnt Cyberdramon és a minden lében hét kanál Ogremon?

//Alternatív univerzumok - Napkirályság//

Nem sikerült a Giga Halált megsemmisíteni, de volt egy olyan gyanú, hogy az is egy gonosz élőlány, mert csápok bukkantak elő, amik minden elvert Digimont, köztük saját megalkotóját is, BlackImperialdramon-t. De a csápok engemet, Pao-t, Angyalt és Valentinát is elkapta, akárcsak a közben Dorenamon által megmentett Holdfényt is, és a lyuk felé húzott minket. Próbáltunk harcolni, de semmi esély nem volt rá. Mikor már azt hittük, hogy végünk, öt különböző fénysugár megmentett minket azáltal, hogy elvágták a csápokat. Pao azonnal felkapott és hátraugrott, hogy ne kapjon el egy csáp megint. a megmentőink nem mások voltak, mint a Legendás Harcosok öt tagja: AncientKazemon, AncientMegatheriumon, AncientMermaimon, AncientTroiamon és AncientVolcamo. Digimonjaim tisztességesen hajtottak fejet nekik. A harcosok feladatot bíztak ránk: fel kell ébreszteni Amaterasumont és Yamiterasumont, amíg ők a Giga Halállal vannak elfoglalva. Én a Judy, Dai és Randy által alkotott csapatba kerültem, ami a Nap Birodalomba mennek. Felemelkedtünk, hogy átmenjünk a Nap Temploma felé vezető kapun. Előtte Holdfény Azure Coronamonjára nézett.
~ Sok szerencsét kedves...

//Alternatív univerzumok - Napkirályság//

Nem hogy megszűnt volna Demakárkitől a Giga Halál, hanem csápok jöttek elő, amik a lyukba ránottak minden eszméletlen Digimont, a saját alkotoját is, majd elkezdte húzigálni a srácokat és a Digimonjainkat! Kuwanago erőlködött az én csapatomból a legjobban, mert látszott rajta, hogy halálra ijedt, míg Lovag és Aranyróka szétvált az alacsony energia miatt, de ők is harcoltak. Lovag viszont azon erőlködött, hogy engem megmentsen. de így is húzott minket, mint az állat.
- SEGÍTSÉG! - kiabáltam, mire 6 különböző fénycsík megmentett minket. Öt hatalmas Digimon volt az, amikről megtudtam Lovagtól, hogy a 10 Legendás Harcos 5 tagja. Még Kuwanago is csendben adta meg a tiszteletet nekik.
- Köszönjük. - hebegtem nekik, majd mondták, hogy két Digimont kell felébresztenünk, mert valami Ragnamon közeledik. Én nekem Lilly-vel, Judy-val és a Dai nevű sráccal a Nap Templomához kellett mennünk. Felemelkedtünk a kapu felé, kivéve Kuwanago, mert az eleve tudott repülni, és meg is tette utánunk.

//Alternatív univerzumok - Napkirályság//

Ahogyan ott feküdtem holt fáradtan Antylamon oldalán, hirtelen éreztem, hogy valami körbefogja a derekam majd megemelkedünk, és elindulunk a mindent beszippantó lyukba. Kétségbe estem. Minden eddigi kalandunk hiába lett volna? Feleslegesen kötöttem barátságot Lopmonnal és Terriermonnal?
-Az nem lehet!-kiáltottam fel, mit sem törődve azzal, hogy akár bolondnak is nézhetnek. Egyik oldalamon Antylamont, másikon Terriermont cibálta egy csáp. "Ha már el kell vesznünk, akkor veletek megyek a halálba", gondoltam, majd megfogtam a társaim kezét. Már szörnyen közel jártunk az éjfekete semmihez, ám ekkor az égen észrevettem 5 apró fénypontot. Üstökösként száguldottak felénk, majd mikor elérték a Giga Halált, erejükkel elszakították a minket fogva tartó csápokat. A rózsaszín, lila, türkiz, barna és bordó csóvák ezután mellettünk termettek, és felfedték igazi kilétük. Ők voltak azok, öt legendás harcos. Ám én csak egyet ismertem közülük, a számomra legkedvesebbet, AncientKazemont. Szerettem volna meghálálni, hogy megmentettek, de szólni sem bírtam. ehelyett ő fordult hozzám.
- Steve drága, a szereteted most se volt hamis vagy hazugság. Te mindig is szeretted társaidat.-boldogsággal és büszkeséggel töltöttek el a szavai. Közben azonban AncientMermaidmon folytatta: küldetésünk van. Két csapatot alkotva kell felébresztenünk a nap és a hold őrzőjét. A vice-om ezüstös hold színben tündökölt, majd egy kapu nyílt meg az égen. Azure-al és Shadow-al kellett egy csapatot alkotnom, hogy felébresszük Yamiterasumont, a hold őrzőjét. Terriermont visszahívtam pihenni a D-Arkba, majd felszálltam Antylamon hátára, aki egy hatalmas ugrással bevitt az átjáróba. Még hátrapillantva láttam, hogy a harcosok felveszik a harcot a Giga Halállal, a többi szelídítő pedig egy másik átjáróba lép. Ezután vártam, hol is lyukadunk ki.

//Folytatás: Alternatív Univerzumok-Holdbirodalom//

Szememmel folyamatosan azt figyeltem hogy hol hukkan fel a fiú. Egészen addig észre sem vettem hogy a hátam mögött egy hatalmas fekete lyuk nyílik meg, míg nem hatalmas csápok nyúltak ki belõlle és el nem kaptak. Társam szintén "mellettem voltak".
-Ne haragudj rám!-mondtam és visszahívtam a Vice-ba-BlackAgumon mellé-, majd minden erõmet összeszedve eldobtam a szerkezetet hogy legalább õk éljék túl. Aztán csak vátam mikor veszek el a mély sötétségben. Hirtelen valami fura érzésem támadt. Melegséget érezetem. Szememet kinyitva az öt õsi harcos fogadott. Elmondták hogy meg kell mentenünk a világot-megint-Ragnamon haragjától. Csapatokra osztottak minket tulajdonságaink alapján. Az én bizalmam Steve szeretetével és Azure bátorságával párosult. Amint ezt elmondták szaladtam hogy megkeressem a Vice-om. Ez nem volt nehéz az átjáróba torkolló nyalábot követve. Felvettem , majd "szaladtam a Holdbirodalomba".....

//Alternatív univerzumok-Holdbirodalom//

Minden hiábavalónak látszott: a Giga halál fura csápokat növesztett magából, melyek megragadtak és megpróbáltak megemészteni. Minden eddigi bűnömet megbántam gondolatban és felkészültem a kalandok legnagyobbikára... A túlélési ösztön legkisebb szikrácskája elszállt és már csak a halálra vártunk. Ám akkor megjelent a legendás harcosok öt képviselője, 'Kazemon, 'Mermaimon, 'Volcamon, 'Troiamon és 'Megatheriumon megmentettek bennünket. Állításuk szerint nekünk kellett elutaznunk két külön világba, felébreszteni Amaterasumont és Yamiterasumont. Engem a nap őrzőjének felkutatásához osztottak be. A Digiviceok fényei kapukat nyitottak az adott dimenziókba. DoruGreymon hátán már mentem is a többiek után.

//Alternatív univerzumok - Napkirályság//