RizeGreymon elég gyorsra fogta a tempót és pillanatok alatt megérkeztünk a hűvös déli sarkra. Rögtön úgy éreztem, meg fogok halni a hidegben. Minden porcikám remegett, ezért a kiborg Greymon felparancsolt a nyakába, hogy legalább a puha szőrzete melegítsen. Mivel Happy is elkezdett vacogni, inkább visszarendeltem a DigiVice-ba és RizeGreymon hátán elindultunk gyalog, a hóviharban.
- Nem fogsz megfagyni? - kérdeztem.
- Én? Ugyan! Engem a belső hév hajt, még egy kis hideget se érzek! - mondta felvágósan és a vállára emelte a revolverét. - Most csak magaddal törődj. Ha megfagysz, ki fog etetni?
- Hát - elmosolyodtam. - Majd találunk rá megoldást. Addig megpróbálok nem meghalni.
- Jó. - itt RizeGreymon egy elégedett morgást engedett meg magának.
- Aniki, valami közeledik! - szólt Dorumon és elő is ugrott a 'Vice-ból. - Észak-keleti irány!
- Te hogy tudsz ennyire behatárolni dolgokat, testvér? - kérdezte Happy és csak nevetett.
- Ehm... megérzés?
- Megérzés, amit hamarosan nem fogsz érezni, nekem köszönhetően! - morogta valami és elő is jött, egy Dynasmon formájában. - Én vagyok a kapu őre és senkit se engedek át, amíg élek!
- Úgy, szóval útonálló vagy, királyi lovag létedre! - vetette oda Dorumon és köpött egyet. - Verek beléd egy kis jó modort! Azure, fellobbanó töltést!
- Ahogy akarod! - mondtam és elővettem a 'Vice-t, miközben Dorumon mellé pattantam. - Fellobbanó töltés!
- Dorumon, evolúció! Alphamon! - s innentől kezdve a lovagok vezérének testében voltam. - Készülj, Dynasmon a megtisztításra!
Dynasmon öklét ropogtatta, miközben sátánian röhögött. Mi és RizeGreymon felvettük támadó pozíciónkat, de a sárkányember digimon már támadt is. Olyan gyorsan mozgott, akárcsak egy villám. RizeGreymon előtt teremt és egy karlendítéssel a földnek vágta. Siettünk a segítségére és a Digitalize of Soul-al elkergettük a társunk közeléből. RizeGreymon azon nyomban felkelt és megsorozta Dynasmon-t a Trident Revolver-el. A lovag digimon jóval gyorsabb volt a csapásoknál, ráadásul könnyedén szelte a hóvihart annak ellenére, hogy mennyire tombolt.
- Gyerünk már! Ilyen gyorsasággal akár teaidőt is tarthatnánk! - gúnyolódott Dynasmon. - Miért nem adjátok fel?
- Mert nem áll módunkban! - válaszoltam. - Így igaz. Ha feladnánk, megtagadnánk önmagunkat. Te, Dynasmon, miért gondolod azt, hogy a Dark Organization mellett a helyed, s nem Yggdrasil oldalán? - kérdezte Alphamon.
- Nem mindegy? - fordult felénk RizeGreymon. - Elárulta az úrnőjét, és saját fajtája ellen fordult. Ezért nem jár bocsánat! Rising Destroyer! - mellkasát az égnek szegezte és hátborzongató üvöltés közepette Dynasmon felé tüzelt egy nagy erejű sugarat.
A robbanást csak hajszál híján tudta kikerülni és az a távolban lévő bejáratot törte be, legalábbis csak azt hallottuk. Dynasmon arra fordult egy pillanat erejéig, majd egyenesen Greymon szemébe nézett.
- Nagy erőd van - mormolta. - Miért vagy a gyengékkel egy oldalon? Különleges kő van a testedben, az X antitest és te mégis olyanokkal tartasz, akik inkább harcolnak? Alphamon, ez terád is ugyanúgy vonatkozik. Te is kiválasztott vagy, az antitestté! Csatlakozzatok a DO-hoz és megmenekültök! A világ feletti dominancia a miénk lesz!
Mindketten egy ideig nem szóltak. Kezdtem félni, hogy ez a monológ megérintette őket és úgy lesz, ahogy Dynasmon akarta. De akkor egyszerre mondták:
- Azt lesheted! Száz év alatt se tudnál szembefordítani a fajtánk ellen!
- Ez esetben pusztuljatok! Dragon Breath! - hatalmasat ordított, majd a testét világoskék aura vette körül, ami egy óriás sárkány formáját vette fel.
- Alphamon, azaz Azure - szólalt meg komolyan Happy. - Engedj ki. Blokkolom.
- Hogy tudnád blokkolni? - vontam kérdőre. - Még csak most nyerted vissza az erődet!
- Az nem számít. Higgy bennem!
Alphamon nem habozott, s kezébe véve a 'Vice-t, kiengedte a Veemon-t, így RizeGreymon helyét ő vette át. Az meglepő módon azon nyomban továbbfejlődött Veedramon-ná.
- Vezérem, segíts nekem! - mondta. - V-Breath Arrow MAX! - s száját kitátván egy Greymon-hoz nem fogható kék lángcsóvával célozta be a támadó Dynasmon-t.
- Értem. Seiken idézés! - a felhők szétnyíltak, amitől még az égbolt is kiderült, végül a kezünkbe pattant az ismerős villámnyaláb. - Seiken Gradalpha!
A két támadás a wyvern vállait vették célba, amitől kezdve a bestia formájú digimon hátrálni kezdett. Akármennyire is próbált előrébb jutni, mi és Veedramon erősebbek voltunk, így a Dragon Breath hatása hamarosan el is múlt.
- Ezt nem bocsátom meg nektek! Dragon's Roar! - két kezéből energianyalábokat bocsátott ki, amik hasba találtak minket és Happy-t is.
Mivel mega formában tartózkodtunk, ránk ez nem annyira hatott, mint Veedramon-ra, hiszen ő csupán bajnoki alakban küzdött Dynasmon-al. A csapás utáni seb füstölgött, miközben szerencsétlen Happy térdre rogyott. Az ellenség ismét visszaszerezte jókedvét ezzel és sátánian röhögött. Erre Veedramon idegei megfeszültek és a düh erőt adott neki és felállt.
- Bírni fogod az iramot? - kérdezte Alphamon.
- Még szép! Nem fogok meghátrálni egy ostoba áruló miatt, aki nem tudja, hol is van a helye!
- Miért álltok ellen?! Semmi esélyetek sincs a DO ellen! Engem is, UlforceVeedramon-t is csak kihasználják a maguk hasznára, mert ha nem engedelmeskedünk, megölnek! Az életben maradási ösztön a dzsungel törvényének az alapja!
- Nekünk, királyi lovagoknak az a feladata, hogy elessünk azért az eszméért, amit szolgálunk. Teszem azt Yggdrasil-ért. - kezdte Alphamon, de innentől átvettem a szónoklatot: - És nem nézhetjük ölbetett kézzel a világok pusztulását. Nem állíthatsz meg bennünket, Dynasmon!
- Így igaz! - kiáltott az égbe Veedramon és eddiginél gyorsabb sebességre kapcsolt és öklét Dynasmon felé emelte. - Magnum Punch! - azzal behúzott neki.
Az ökölcsapás felrepesztette a lovag jobb arcoldalát, s a földre zuhant. Meglepte eme mozdulat, de ezek után már nem támadt.
- Igazatok van. - mondta csendesen. - Ha a világunk a tét, mostantól jobban fogok ügyelni. - azzal elrepült a hóviharos égbolton.
Alphamon: 4.710 + 80 = 4.790 DP
RizeGreymon: 3.730 + 70 = 3.800 DP
Happy/Veedramon: 2.760 + 70 = 2.830 DP