Vs Birdramon

Reggel már csak vicces kis kitérőnek véltük az éjszakai eseményt, és egy jót nevettünk rajta. Demiveemon ezúttal már nem jött ki a 'Vice-ból az engedélyem nélkül, ahogy megígérte.
Demmel együtt indultunk tovább az útnak, ami a Szomorúság Barlanjának környéke felé vezetett. Itt találkoztunk egy kis időre Michael-el, a sráccal, aki bajba került nem sokkal később egy buta DO-s lány és Salamonja által. Vajon sikerül megmentenünk őt és a digitársát?
Egyelőre még nem itt tartottunk, még úton voltunk a helyszín felé. Egy lepusztult, ocsmány erdőn kellett volna még áthágnunk, ha nem futunk össze egy ábrándozó Birdramonnal, aki - mint akit elvarázsoltak volna - ömlengett a sötét növényzeteknek, mikor ő nem is egy virágimádó fajta.
- Nézzétek meg, milyen gyönyörűek! Ennél szebbeket nem találni sehol. - csöpögött Birdramon.
- Aligha. - néztem végig a növényzeten, amiknél inkább rondábbakat nem lehet találni. Úgy tűnik, ennek az óriás madár digimonnak nincs ki a négy kereke.
- Menjünk innen, Judy. - tanácsolta Dem. - Nem akarom tovább hallani a sületlenségeket, amiket hebeg ezekről a kórókról.
- Kórók?! - háborodott fel Birdramon. - Kikérem az összes itteni szép növény nevében is! Ha nem tetszik, akkor el is tűnhettek mindannyian, vagy különben megtámadlak, ti természetgyűlölők!
- Ahogy beszélsz ezekről a korhadt fákról, úgy is beszélsz a csatáról. - legyintettem. - Nem hiszem, hogy te így megtámadsz minket.
- Ti akartátok... Meteor Wing!
Kisebb meteorzáporok kezdtek zuhanni felénk, úgyhogy menekülni kezdtünk, Birdramon közben utánunk repült. Hogy Dem lelassítja, lézersugarakat lőtt Birdramon gyomra felé. A madár digimon kikerülte manőverrel a lövéseket, egyet azonban sikerült gyomrára kapnia. Amíg ezt megszenvedte, fedezékbe vonultunk egy szikrarakás alá.
- Elbújhattok, de nem maradhattok ott bent sokáig! - fenyegetőzött Birdramon. - Fire Flapping!
Elkezdte csapkodni a szárnyait tűzviharral, ami a fedezéket támadta és gyengítette. Minden találatnál összerezzentem. Dem Lézerágyúval válaszolt neki fedezék mögül.
- Valahogy le kell csalogatni, hogy le lehessen győzni. - mondta Dem. - Le tudnám kapni a levegőből, de jobban járnánk, ha földön győzném le, mert amíg odafent röpköd, nem sokat tehetek ellene.
- Akkor ezt bízd rám. - mondtam.
- Mit akarsz csinálni?
Nem válaszoltam, hanem cselekedtem. Felugrottam a kőrakás tetejére és integettem Birdramonnak.
- Hé, lángfejű! Dem azt üzeni, hogy csak azért támadsz égből és messziről, mert félsz közelről megküzdeni ellene.
- Micsoda??? - képedt el Dem.
- Mi van?! - háborgott Birdramon. - Hogy merészeli??
- Simán. - feleltem. - Dem ezzel arra akart kilyukadni, hogy gyáva vagy és félsz közelről megküzdeni ellene anélkül, hogy repülnél.
- Én?! Gyáva?! Na majd adok én neki!
- Kösz szépen! - mérgelődött Dem.
- Te akartad valahogy lehozatni!
Birdramon lángoló szárnyakkal száguldott a föld felé, egyenest Demet célozva. Olyan gyorsan repült, hogy Dem nem tudott mást tenni: mikor az ütközés megtörtént, Dem belekapaszkodott a nyakába.
A nagy madárdigimon vijjogva csapkodott össze-vissza és lóbálta a fejét, de Dem továbbra is rajta kapaszkodott. Legalábbis épphogy elkapta a tériszony, amikor lenézett a földre, amitől több, mint 10 méter magasra került. Felcsúszott valahogy Birdramon nyaka és válla közé, hogy megpróbálja átvenni felette az irányítást. Birdramon vonaglott, de akárhányszor más irányba akart repülni, a Demilimon mindig máshová rántotta. Végül nagy nehezen sikerült egy nagyobb szikla felé irányítani zuhanórepülésbe, és Birdramon lefejelte a sziklát és félkómásan lepottyant a földre.
Dem leugrott róla és mielőtt Birdramon felocsúdott volna, Acélököllel úgy lezúzta a fejét, hogy eszméletlenné vált.
Előbújtam a rejtekemből.
- Nem tudom, mennyi idő, mire magához tér, de húzzunk el innen gyorsan. - javasoltam.
Dem egyetértett és elhúztuk a csíkot a kómás Birdramon mellől, és gyorsan áthágtunk a lepukkadt erdőn. Miután kiértünk, lassítottunk a tempón, és fellélegezve sétáltunk tovább. Tirion azért nem csinált semmit egész idő alatt, mert elaludt a 'Vice-ban.
Kicsivel később az erdő másik oldalán Goblimon is megérkezett az erdőszélre nyomokat követve. Meglátta a még kómás Birdramont és megpiszkálta a bunkósbotjával.
- Nagy csirke kidőtt, ni! - jegyezte meg. - Goblimon flamós, Goblimon öszik nagy sült csirkét nyársön.
Közben Birdramon magához tért és minden szót hallott.
- Micsoda kannibalizmus! Majd adok én neked, kis ocsmányság!
Tüzet lőtt Goblimon felé, aki rémülten menekülni kezdett.
- Goblimon nem marad! Goblimon mönökül, pedig csak flamós volt!
SIkoltozva menekült az erdőn keresztül, Birdramon pedig őt üldözte.

Demilimon/Demolatron: 450 + 30 = 480 DP